Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Állatni alkalmazottak illetménvi- és rtyúgdíj-ügyeibejl. 50 r • az \ X!. fizetési osztályba tartozó tisztviselőtől az 1004. évi í. töf­vényczikk hatályba lépte után hozott jogérős fegyelmi Ítélettel, vagy az 187r. évi Vili. törvényczikk határozata folytán a fokozatos elő­léptetés megvonatik, akkor az idézett rendeletiéi megállapított ma­gasabb összegű személyi pótlékra való igény megállapításánál szol­gálati idejéből leszámítandó az az idő, a melyen át a fokozatos elő­léptetésből ki lett volna zárva, csupán az az értelem tulaj donitható, hogy a magasabb összegű személyi pótlék megállapításánál az n szolgálati idő nem számitható, a mely alatt az illető tisztviselő ma­gasabb fizetési fokozatba előléptethető nem lett volna; de nem fog­lalja magában ez a rendelkezés azt, hogy ne számittassék egész tar­tamában az az idő, a melyet az illető) tisztviselő fizetési osztályában eltöltött, mégi mielőtt ellene a fegyelmi eljárás folyamatba tétetett, vagyis a mely idő alatt a fokozatos előléptetésből kizárva nem volt, (A közigazgatási bíróság 2570/1904. K. sz.) 84. §. 1236. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. törvényczikk 2. ij-ának abbeli intézkedése, mely szerint az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen felebbezésnek rend­szerint nincs helye, nem terjed ki azokra az ügyekre, melyeknek végérvényes eldöntése a királyi közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. A k ő) z i g a z g a t á sí b i r ó s á g: A nyilvános betegápolási költségek viselése körül felmerült vitás kérdésekben az 1898: XXÍ. törvényczikk 13. §-a szerint a fokozatos felebbezésnek s a közigaz­gatási bizottság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasz­nak van helye. Kzzel szemben a közigazgatási eljárás egyszerűsíté­séről szóló icjoi : XX. törvényczikk 2. §-ának abbeli intézkedése, mely szerint az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen felebbezésnek rendszerint nincs helye, a jelen ügyben alkalmazást nem nyerhet, mert ugyanennek a törvénynek 12. §-a szerint a hi­vatolt §. intézkedése nem terjed ki azokra az ügyekre, melyeknek végérvényes eldöntése a királyi közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik, hanem ily ügyek felebbvitele tekintetében a fennállott sza­bályok, tehát a jelen esetben az 1898: XX. törvényczikk 13. §-a érin­tetlenül maradnak. Ezekhez képest szabálytalanul járt el a közigaz­gatási bizottság, a midőn ügyfélnek felebbezését az alsófoku hatá­rozatok egybehangzó voltára való hivatkozással visszautasította, miért is e határozatot hatályon kivül helyezve, a közigazgatási bi­zottságot az ügy érdemleges elbírálására kellett utasítani (3003/1903. K. szám.) 1237. A fegyelmi büntetésnek a törvényhatósági alkalmazottak szolgálati viszonyából származott igényei elvesztésére vonatkozó hatása királyi kegyelem által megszüntethető. A közigazgatási biróság: A kegyelmezési felségjo-

Next

/
Thumbnails
Contents