Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

32 Magánjog. rúgván, nem forgott fen annak szüksége, hogy felperes saját külön vagyonát vagy jövedelmét a közös háztartás fedezése czéljából átengedje, ezekre tekintettel tehát a felperesnek joga nyilt arra, hogy a közös háztartás költségeihez általa pótolt összegeknek visszafizetését igényelhesse. Minthogy továbbá a felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint a felperes által követelt havi 240 K. tulmagasnak nem tekinthető: ezekhez képest nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperes a felperes részére az itéletileg megállapított összeg s járulékai fizetésűre köteleztetett. (1904 január 29. 1. G. 505/903. sz. a.) 3. Végleges nőtartás. 89. A házassági törvény a végleges nőarttásra vonatkozó szabályt az érvénytelenségi perekre ki nem terjeszti és ily kiterjesztést a törvényes gyakorlat sem állapított meg. (Curia 1904 márczius 29. ÍO86.) 90. Felperesnö a házassági bontó perben vétkesnek kimondott férje ellen a járásbíróságnál tartás iránt pert tett folyamatba. Alivei ezen per a házassági viszony végleges felbontásából származó jogkérdést tárgyaz, melynek eldöntése az idézett 90. §. rendelkezéséből kifolyólag, valamint az i8ő8:LIV. t.-cz. 22. §. értelmében a házasság felbontására illetékes biróság hatáskörébe tartozik és a végleges nőtartás kérdése minden körülmények között magában a házassági perben és nem külön perben eldöntendő, a folyamatba tett sommás per hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény okán megszüntettetett. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. évi június hó II. G. 221/904. sz. a.) 4. Női tartás költsége. 91. A katonai házassági biztosíték kamatja mind a két házastárs számára az álláshoz illő életmód javitása czéljára köteleztetett, amiért is a férj azon időponttól, melytől kezdve nejét és gyermekét házassági életközösségben nem tartotta és az álláshoz illő életmódban nem részesítette, a biztosíték kamatának csak a fele részét igényelheti jogszerűen a maga számára, mig annak másik fele részére neje tarthat jogszerű igényt. (Kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904 november 2. I. G. 466/1904. sz. a.)