Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. Ideiglenes nötartás. 33 5. Ideiglenes nötartás. 92. Ha a házassági szerződés intézkedik ugyan a tekintetben, hogy a nőt különélés esetén meghatározott tartásdij illeti, de nem köti ki kifejezetten, hogy ezen tartásdij minden tekintet nélkül a különélés okára, a férj által feltétlenül fizetendő, a férjétől külön élő nő, férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak türhetlen viselkedésénél fogva szakadt meg. A m. k i r. Curia: Jogszabály az, hogy a férjétől külön élő nő, férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak tűrhetetlen viselkedésénél fogva szakadt meg, és habár a házas felek nincsenek elzárva attól, hogy maguk között törvényes formában a vagyoni viszonyokat és ezekkel kapcsolatban a külön tartás kérdését is szabályozzák, ha és amennyiben a házasfelek azt czélozzák, hogy a férj neje részére abban az esetben is külön tartást adjon vagy megfelelő tartásdíjt fizessen, ha különélésre okot nem szolgáltatott, a fent emiitett jogszabálylyal szemben szükséges, hogy a tartásdijnak a férj részéről való feltétlen fizetése kifejezetten kiköttessek, már pedig a mellékelt házassági szerződés 7. pontjában kifejezetten nem köttetett ki, hogy a 600 K.-bari meghatározott havi tartás dij minden tekintet nélkül a különélés okára a férj által feltétlenül fizetendő. (1903. deczember 5. I. G. 392/903. sz. a.) 93. A házassági törvénjr 102. §-ának kétségtelen czélzata az, hogy olyan esetben, midőn a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltetik, a nőnek ellátásáról, vagyis folyó szükségleteinek a fedezetéről addig az ideig is gondoskodva legyen, amig a házasság felbontásának, vagyis a bontó okoknak érdemi kérdése végérvényesen eldöntetik; ebből pedig önként következik az is, hogy e helyütt annak a kérdésnek eldöntése, hogy a peres felek melyikét terheli vétkesség, helyt nem foghat, s az a kifogás sem vehető figyelembe, hogy a nő az ideiglenes tartás iránti perekben pervesztessé vált, mert a tartás megítélése a már lefolytatott perektől függetlenül külön keresettel bármikor újból szorgalmazható: az alperes pervesztessége itélt dolog hatályával nem bir. (Curia 1904 szeptember 13. 5416. sz. a.) 94. Olyan esetekben, midőn a nő férje házát jogos okból hagyta el, a tartási kötelezettség megállapítására nem bir befolyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e. A m. k i r. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy alperes a házastársi együttélés alatt felperest több ízben tettleg bántalmazta, az életközösségnek felperes által történt megszakítását azonban nem az előbbi időkben alperes részéről elszenvedett tettleges bántalmazás következtében fogadta el jogosultnak, hanem azért, mivel ítéleti tényállása szerint alperes az életközösség megszakítását közvetlenül megelőző éjjel durván szitG r e c s á k: Magyar Döntvénytár. X. 3