Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. Ideiglenes nötartás. 33 5. Ideiglenes nötartás. 92. Ha a házassági szerződés intézkedik ugyan a tekintetben, hogy a nőt különélés esetén meghatározott tartásdij illeti, de nem köti ki kifejezetten, hogy ezen tartásdij minden tekintet nélkül a különélés okára, a férj által feltétlenül fizetendő, a férjétől külön élő nő, férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak türhetlen viselkedésénél fogva szakadt meg. A m. k i r. Curia: Jogszabály az, hogy a férjétől külön élő nő, férjétől külön ideiglenes tartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés a férj vagy hozzátartozóinak tűrhetetlen viselkedésénél fogva szakadt meg, és habár a házas felek nincsenek elzárva attól, hogy maguk között törvényes formában a vagyoni viszonyokat és ezekkel kapcsolatban a külön tartás kérdé­sét is szabályozzák, ha és amennyiben a házasfelek azt czélozzák, hogy a férj neje részére abban az esetben is külön tartást adjon vagy megfelelő tartásdíjt fizessen, ha különélésre okot nem szolgál­tatott, a fent emiitett jogszabálylyal szemben szükséges, hogy a tartásdijnak a férj részéről való feltétlen fizetése kifejezetten kiköt­tessek, már pedig a mellékelt házassági szerződés 7. pontjában ki­fejezetten nem köttetett ki, hogy a 600 K.-bari meghatározott havi tartás dij minden tekintet nélkül a különélés okára a férj által fel­tétlenül fizetendő. (1903. deczember 5. I. G. 392/903. sz. a.) 93. A házassági törvénjr 102. §-ának kétségtelen czélzata az, hogy olyan esetben, midőn a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltetik, a nőnek ellátásáról, vagyis folyó szükség­leteinek a fedezetéről addig az ideig is gondoskodva legyen, amig a házasság felbontásának, vagyis a bontó okoknak érdemi kérdése végérvényesen eldöntetik; ebből pedig önként következik az is, hogy e helyütt annak a kérdésnek eldöntése, hogy a peres felek melyikét terheli vétkesség, helyt nem foghat, s az a kifogás sem ve­hető figyelembe, hogy a nő az ideiglenes tartás iránti perekben per­vesztessé vált, mert a tartás megítélése a már lefolytatott perektől függetlenül külön keresettel bármikor újból szorgalmazható: az alperes pervesztessége itélt dolog hatályával nem bir. (Curia 1904 szeptember 13. 5416. sz. a.) 94. Olyan esetekben, midőn a nő férje házát jogos okból hagyta el, a tartási kötelezettség megállapítására nem bir befolyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e. A m. k i r. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében azt álla­pította meg, hogy alperes a házastársi együttélés alatt felperest több ízben tettleg bántalmazta, az életközösségnek felperes által történt megszakítását azonban nem az előbbi időkben alperes részé­ről elszenvedett tettleges bántalmazás következtében fogadta el jogosultnak, hanem azért, mivel ítéleti tényállása szerint alperes az életközösség megszakítását közvetlenül megelőző éjjel durván szit­G r e c s á k: Magyar Döntvénytár. X. 3

Next

/
Thumbnails
Contents