Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házas. törv. A nő haszn. szol. vagyon. A háztart. költs. 31 felet, illette és illeti, s a közszerzemény megosztásának ideje nem állott be, ekként tehát a jelzett vagyonnak, mint az apától felperes férjétől — származók az id. törvk. szab. 10. §-a értelmében, végrendelet és leszármazók hiányában, az apára (felperes férjére) szállanak vissza. (Curia 1904 deczember 19-én 4718/903.) 85. A közszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tartozik s mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jogi természetű lévén, érvényesítése az 1894: XVI. t.-cz.-kel szabályozott eljárás s a 84. <$-°n alapuló perreutasitás keretén kivül külön perrel eszközlendő. Az idézett t.-cz. 70. £-a sem alkalmazható a közszerzeményi igény érvényesítésére. (Curia 1904 május 18-án 2288/904.) Házassági törvény. 1. A nő használatára szolgáló vagyon. 86. A közszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tarjogunkban az elkülönzési rendszer van elfogadva; az állandóan követett birói gyakorlat szerint a házassági viszony fenállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy bármelyikük a külön A agyonukat képező dolgok felett korlátlanul rendelkezzék s azt bárkiről és igy házastársától is követelhesse. Mindaz, a mit a nő a közös háztartásba hozott, és a mi a közös használatra szükséges, a mire tehát a férjnek is használati joga van, a házasság fennállása alatt a nő a közös használatból el nem vonhatja. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati 'bíróság 1904. évi márczius 24. I. G. 649/1903. sz. a.) 2. A háztartás költségei. 88. A házastársak közös háztartása keretében felmerült kiadásokat első sorban az erre vagyoni képességgel biró férj tartozik viselni, és ha a férjnek megfelelő jövedelme volt, a nő férje örökösétől a közös háztartás költségeihez általa pótolt összegeknek visszafizetését követelheti. A m. kir. Curia: Ami alperesnek a per érdemére vonatkozó panaszait illeti, azoknak nincs megállható alapjuk, mert a felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint az a havi 240 K., melyet Eger város árvaszéke néhai S. K. vagyonának jövedelméből kiutalványozott, a közös háztartás szükségleteinek fedezésére, figyelemmel néhai S. K. társadalmi állására s vagyoni helyzetére, nem volt elegendő, miből következik, hogy a közös háztartás költségeinek egy részét felperes a sajátjából pótolta. Minthogy a házastársak közös háztartása keretéhen felmerült kiadásokat első sorban az erre vagyoni képességgel biró férj tartozik viselni és az Ítéleti tényállás szerint a felperes férje vagyonának jövedelme 7086 K. 64 fill.-re