Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

30 Magánjog. Közszerezmény. (Tervezet 121 — 169. §.) 82. A szerzeményt, valamint a közszerzeményt csakis a házasfél, vagy feleknek gazdálkodásából származó eredmény képezheti, ingatlanban a tulajdonos minden hozzájárulása nélkül előállott érték emelkedése ily gazdálkodási eredménynek nem tekinthető. (A tti. kir. Curia 1904 január 14. 8,487/1903. sz. a.) 83. A nő a házasság tartama alatt a közszerzeményi vagyonnak elkülönitését nem követelhetvén, a férj által szerzett ingók a nő adósságainak kielégítésére nem fordithatók. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a végrehajtató a végrehajtás alá vont tárgyakra a foglalás által több jogot nem szerezhet, mint a mennyivel azokra a végrehajtást szenvedő bírt; továbbá jogszabály az is, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingó vagyon, hacsak az részben vagy egészben a nő külön vagyonából nem szereztetett, a férjnek kizárólagos rendelkezése alatt áll, és a nő a házassági kötelék fennállása alatt a közszerzeményi vagyonnak elkülönitését vagy felosztását nem követelheti, mihez képest a férj által szerzett és foglalásba vett ingók a szerzeményi vagyon elkülönitése előtt a nő adósságának kielégítésére nem fordithatók; mert továbbá az a körülmény, hogy az eladó a szóban forgó ingókra a vételár teljes lefizetéséig a tulajdonjogot fenntartotta, csakis a tulajdonjog átháramlására bir felfüggesztő hatálylyal, ellenben nem áll útjában annak, hogy felperes a vételi ügylet alapján szerzett jogait harmadik személy ellenében már a vételár teljes lefizetése előtt is érvényesíthesse; és végül, mert a végrehajtást szenvedő az által, hogy a hátralékos vételár erejéig felperesért váltójogi kötelezettséget vállalt, a felperes által vett ingókra tulajdonjogot nem szerzett és a vételár fizetéséhez hozzá nem járulván, az részben vagy egészben a nő külön vagyonának nem tekinthető. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa (1904. évi márczius hó 9. G. 611/903. p. sz.) 84. A jászkun asszony utódaira egyedül a jászkun statútumok nyerhetnek alkalmazást, a melyek szerint a jászkun házastársak közt a közszerzői jog, a mennyiben az a nő részére egyáltalában helyt nem foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, de nem az elhunyt nő utódai részéről is az élő férjjel szemben. (Curia 1904 szeptember 6. 2887/903. sz. a.) 85. Felperes álláspontja az, s azt kívánta a kihallgatni kért férjével bizonyítani, hogy a készpénzhozomány és a kiházasitási tárgyak férje üzletének jövedelméből adattak. Ezen vagyonokra nézve azoknak közszerzeményi eredetét nem vitathatja sikerrel felperes, mert felperes és férje közt a házasság fenállván, a közszerzemény felett való rendelkezés kizárólag felperes férjét, mint kereső házas-