Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági vagyonjog. Hozomány 29 tott, akkor annak még ki nem szolgáltatott része csak abban az esetben követelhető az örököstársaktól, ha annak kiszolgáltatásával az ő örökrészük (nem törvényes osztályrészük) sérelmet nem szenved. A budapesti k i r. tábla: Alapos az alpereseknek a sommás eljárási törvény 185. §-ának a) pontjára alapított az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, a mikor a felperesnek adott és részben ígért hozományt ajándéknak minősítette s az alpereseket a hozomány még ki nem szolgáltatott hátralékának a megfizetésére azért kötelezte, mert az általa a hagyaték erejéig marasztaló alpereseknek törvényes osztályrészét megítélt összeg nem sérti. Törvényes gyakorlatunk szerint a szülőktől a kiházasitás czéljára kapott érték, ellenkező kikötés hiányában a gyermek örökrészébe betudandó; ebből folyik egyrészt az, hogy a hozomány ajándék természetével csak akkor bir, ha kifejezetten ezen a czimen adták, avagy ha a szülő kijelentette, hogy a hozomány a gyermek örökrészébe nem lesz beszámítandó; másfelől pedig az, hogy a mennyiben a hozomány nem ajándékul adatott, akkor annak még ki nem szolgáltatott része csak abban az esetben követelhető az örököstársaktól, ha annak kiszolgáltatásával az ő örökrészük (nem törvényes osztályrészük) sérelmet nem szenved. A megállapított tényállás szerint a peres felek édesapja a felperesnek minden külön kikötés nélkül igérte a 7000 forintnyi hozományt, a melyből azonban csak 6500 K.-t adott; viszont az is meg van állapítva, hogy az előre kapott értékeket figyelembe véve, a 36,286 K. 83 fill.-nyi hagyatékból égy gyermek örökrésze 6047 K. 85 fill.-t tesz ki, mely összegnél a felperes neje már is többet kapott. Bizonyos tehát, hogy mert az örökhagyó a hozományt a felperesnek nem ajándékul adta s illetőleg igérte, s mert a még hátralékos 1000 K. kiszolgáltatása az örököstársak örökrészét sértené ; a fentebb felállított helyes jogszabálynál fogva a felperesnek az alperesek ellen támasztott igénye alaptalan. (1903 november 19. I. G. 208/903. sz.) 81. A feleség vagy annak örököse a férj üzletébe befektetett, és igy a férj rendelkezésére bocsátott hozományi pénzen vagy annak jövedelméből a férj által szerzett ingókat természetben követelni nem jogosult, hanem annak joga csak az átadott készpénzbeli hozomány visszatérítésére terjed ki. A házasság tartama alatt főszerzőnek a férj tekintetvén, a nő saját kizárólagos külön vagyonaként csak azokat az ingókat igényelheti, a melyekre nézve kimutatja, hogy ezek saját külön vagyonából vásároltattak, vagy annak kiházasitási ingóit képezték. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. évi április hó 15. I. G. 690/903. sz. a.)