Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

372 A végrehajtási eljárás. alá vonásának megszüntetése iránt a végiehajtató ellen keresetei indíthat ugyan; de ily keresetet harmadik személy, aki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat, következéskép ezt a körülményt védelmére sem hozhatja fel sikerrel akkor, amidőn az árverési vevő az árveréssel szerzett joga alapján az árverés tárgyát képezett ingatlanra jogait birói uton érvényesiti és igy alperesnek felhozott az a panasza is alaptalan, hogy a felcbbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett volna azzal, hogy alperesnek szerzett erősebb dologi jogát figyelembe nem vette felperessel széniben, aki az árverésen a nem tulajdonosoktól nem is szerezhetett dologi jogot. (Curia 1904 október 19. I. G. 246/1904.) 1000. Tekintettel arra, hogy az 1881: LX. t.-cz. 168. §-nak rendelkezései szerint ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt oly harmadik személy van jogosítva keresetet indítani, ki ellen a végrehajtási eljárás folyamatba téve nincs, végrehajtást szenvedőt e törvényszakasz alapján a kereshetőségi jog meg nem illeti. (Curia 1904 október 28. 7206. sz. a.) 1001. Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-ára alapított perben harmadik személyek dologi joga rosszhiszemüleg szerzett zálogjog alapján foganatosított végrehajtással szemben óvandó meg; ily perben a követelés fen nem állása vagy elévülése fel nem hozható. Felperesek ugy a követelés elévülését, valamint fen nem állását e helyütt sikerrel fel nem hozhatják, s annak vizsgálása, hogy a 4603/1902. és 1Ó21/1903. sz. iratok szerint eszközölt törlések a tőkébe, avagy kamatokba számíttassanak, ezúttal helyt nem foghat, mert ez talán tárgya lehetne végrehajtás megszüntetési vagy törlési pernek, de a jelen perben, ahol harmadik személyek dologi joga rosszhiszemüleg szerzett zálogjog alapján foganatosított végrehajtással szemben óvandó meg, figyelembe nem jöhet. Ez alapon felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. (Curia 1904 szeptember 14. 3487.) 1002. A jóhiszemű végrehajtatóval szemben, aki a végrehajtást szenvedő javára bekeblezett és azt holtiglan megillető haszonélvezeti jogra vezetett kielégítési végrehajtást, az a körülmény egymagában, hogy a haszonélvezetre jogositott a haszonélvezetről lemondott, a végrehajtás alá vonás megszüntetésére alapul nem szolgálhat. A k i r. tábla: Alperes az 1041/1903. sz. a. bejegyzési iratok és a sz—i 60. sz. telekjegyzőkönyvben C. 15. a. foglalt bejegyzéshez képest a most említett telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanra C. 12. a. özv. Cz. J.-né javára bekeblezett holtiglani haszonélvezeti jogot vonta végrehajtás alá. E végrehajtás alá vonást felperes azon alapon kéri megszüntetni, hogy ő a haszonélvezetre jogositott édes anyjával a végrehajtást szenvedővel 1898-ban abban egyezett meg, hogy az a haszonélvezetről lemondott és ő az ingatlan korlátlan tulajdonába, birtokába lépett. Habár bizonyítva van is az a körül-