Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Végrehajtás ingatlanokra. 373 mény, hogy felperes és a végrehajtást szenvedő haszonélvező nő között 1898-ban a felperesileg állított megegyezés létrejött és felperes az ingatlan korlátlan birtokába lépett, őt keresetével mégis el kellett utasítani; mert alperes a végrehajtást szenvedő javára bekeblezett és azt holtiglan megillető haszonélvezeti jogra vezetvén kielégítési végrehajtást, az a körülmény egymagában, hogy a haszonélvezetre jogosított a haszonélvezetről lemondott, erre a haszonélvezetre jóhiszemüleg végrehajtási jogot szerzett harmadik személy, a végrehajtató alperessel szemben a végrehajtás alá vonás megszüntetésére alapul nem szolgálhat, mivel a felperes nem is állította, hogy alperes a végrehajtást szenvedő lemondásáról tudomással birt akkor, amikor a haszonélvezeti jogot végrehajtás alá vonta és igy a végrehajtás alá vonás körül rosszhiszeműen járt volna el. A k i r. C u r i a: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik, (1904 augusztus 31. 4617/1904. sz. a.) 1003. Az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a alapján, ingatlanra vonatkozó bekebelezett haszonélvezeti jog végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt inditott perben, a másodbiróságnak az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyó Ítélete ellen a fentebb idézett §. értelmében további jogorvoslatnak helye nincs. (Curia 1904 május 19. 7179/1903. P. sz.) 1004. Oly harmadik személy, ki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdonjogot szerzett, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve, az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt keresetet indíthat ugyan, azonban bizonyítani köteles, hogy a végrehajtató a végrehajtási jog szerzésénél rosszhiszeműen járt el. A kir. tábla: A kir. Curiának 55. sz. polgári döntvénye értelmében oly harmadik személy is, ki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdonjogot szerzett, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve, az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt keresetet indíthat ugyan, azonban bizonyítani köteles, hogy a végrehajtató a végrehajtási jog szerzésénél rosszhiszeműen járt el. Kétségtelen, hogy az alperesnek már 1899 augusztus 31-én, azaz a büntető feljelentés beadásakor volt tudomása arról, hogy a végrehajtás alá vont ingatlanok már nem képezik V. J. tulajdonát. Bizonyítva van, hogy az alperes, bár tudomása volt arról, hogy a végrehajtás alá vont ingatlanok már nem képezik V. J. végrehajtást szenvedő tulajdonát, azokra mégis rosszhiszemüleg végrehajtást vezetett Alperes ezek szerint a végrehajtási zálogjog szerzése körül rosszhiszemüleg járván el, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, stb. A kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1904 augusztus 31. 4116/1904. sz. a.)