Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A végrehajtási eljárás. 978. Ha az igénylő felperes keresetével azért utasíttatott el, mert az a végrehajtás, amelynek következtében az igénykereset beadatott, szabálytalanságánál fogva az igényper érdemi elbirálása előtt hivatalból megsemmisíttetett, ugy ő a per költségeiben nem marasztalható el, mert az igénykereset beadására a végrehajtató által eszközölt szabálytalan végrehajtás szolgáltatott okot. (Curia 1904 február 25. I. G. 698/1904. sz. a.) 979. A mezőgazdasági birtokon épitett magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai, amiért is az ingatlan árverési vevője ezen tartozékoknak ingók módjára történt lefoglalása esetén jogositva van igényperrel élni, s ha a foglaltatóknak a fenforgó körülményekből tudomással kellett birniok, hogy a lefoglalt dologra harmadik személyeknek, jelesül a jelzálogos hitelezőknek lehetnek vagy vannak erősebb jogai, ugy ők, mint rosszhiszemű foglaltatok az igényper költségeiben is elmarasztalandók. (Curia 1903 óktóber 4. I. G. 144/1905. sz. a.) 980. A nőre nézve is saját külön vagyonnak tekintendő jogilag az, amire nézve kimutatja, hogy nemcsak ő maga, hanem saját külön vagyonából szerezte és a nő által ekként önállóan szerzett dolgok, még ha annak idejében a férjnek közszerzeményi igénye lehet is, mig ennek az igénynek a házasság megszűntével való érvényesithetése be nem következett, a férj adósságainak kielégítésére nem fordíthatók, egymagában véve pedig az, hogy a nő különvagyonát tevő ingatlant a férj birtokolja és kezeli, a férjnek a terméshez mint az ingatlan rendszerinti tartozékához igényét meg nem állapítja, azon az alapon sem, hogy a termés a főszerzőnek tekintendő férj munkálkodásából eredő jövedelem lenne. (Curia 1904 szeptember 14. G. 147.) 981. A felebbezési eljárásban a végrehajtási eljárás az igénykereset halasztó hatálya volta okából többé már fel nem függeszthető. (Curia 1904 szeptember 28. H. 30.) 982. Igényperben a felperes igénye a lefoglalt tárgyakhoz megállapítandó, ha az ingókat a végrehajtást szenvedett ellen intézett árverésen megvette és nem bizonyittatott, hogy a vételt nem a saját pénzén és nem a maga részére eszközölte, avagy hogy végrehajtást szenvedett birtoklása az árverés utáni időben bekövetkezett saját szerzési tényén alapul. A felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel azért utasította el, mivel abból a megállapított tényből, hogy a felperesek által árverésen megvett ingók minden bérfizetés és a tulajdonjog kifejezett fentartása nélkül maradtak végrehajtást szenvedetteknél, azt a jogi következtetést vonta le, hogy a kérdésben levő ingókat az