Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Eljárás a felebbezés nyilvános előadása esetében. 34i 166. §. 910. Az elsőbiróság a bírói illetőség felett külön nem határozott, hanem a felebbezési bíróság a birói illetőség hiánya miatt az eljárást hivatalból szüntette meg, és igy a felebbezési eljárás során hozott végzés tulajdonképp elsőfokú határozat, amely ellen az 1881: LIX. t.-cz. 54. §. 1. pontja szerint egyfokú felfolyamodásnak mindenkor helye van. (Curia 1904 november 5. H. 41/1904. sz. a.) 170. §. 911. A felebbezési bíróság a S. E. 170. §. rendelkezését sértette meg. A felebbezési bíróság ugyanis felülvizsgálattal megtámadott ítéletében annak kijelentésére szorítkozik, hogy a törvénytelen gyermek születésének és a közösülés tényét, az elsőbirósági tényállást sem önállóan nem állapítja meg, sem az elsőbiróság ítéletében foglalt tényállást és erre vonatkozó indokokat nem veszi át, amint ezt az idézett 170. §. rendeli, illetve megengedi. Ugyanez a §. továbbá csak a tényállás kielégítéséül és pótlásául engedi meg azt, hogy a felebbezési biróság Ítéletében a felebbezések, az előkészítő iratok, valamint az elsőbirósági iratoknak tartalmára is hivatkozhassék, azonban a hivatkozásnak puszta kijelentése a bíróságot a tényállás megállapításának kötelezettsége alól fel nem menti, hanem a bíróságnak jogában áll hivatkozni arra, hogy a felek előadták azt, ami az egyes előző iratokban fel van hozva, a helyett, hogy azok tartalmát a S. E. 143. §. értelmében a felebbezési tárgyaláson szóval előadták s hogy ennek megtörténte az ítéletből kitűnik. (Curia 1904 június 25. G. 86.) Eljárás a felebbezés nyilvános előadása esetében. 172—177- §• 912. Akkor ha felperes a keresettel érvényesített jog — jelen esetben az ideiglenes eltartáshoz való jog — megváltoztatása nélkül annak megállapítására ujabb tényeket hoz fel, sőt ha alperes az elsőbiróság előtti tárgyalásban az ujabban felhozott tények feletti tárgyalásba ellenzés nélkül beleegyezett, a S. E. 31. §. rendelkezésénél fogva keresetváltoztatásról szó nem lehet; és minthogy oly esetben, midőn a felek csak nyilvános előadást kértek, azonban a tényállás az elsőbiróság iratai, illetve ítélete alapján kellően meg nem állapitható, a S. E. 177. §-a értelmében a felebbezési biróság a felek meghallgatására tárgyalást tűzni köteles arra tekintettel, hogy az elsőbiróság az irányban, hogy felperes különélésére tűrhetetlen magaviseletével alperes okot szolgáltatott-e vagy sem? a tényállást meg nem állapította, a felebbezési biróság nyilvános előadás utján intézte el. (Curia 1904 április 16. I. G. 713/1903. p. sz.)