Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

22 Magánjog. A fclcbbezési bíróság megállapította, hogy felperes férjes nő és közte és férje között a házassági kötelék mind ez ideig fennáll és az a gyermek, kinek tartásdiját követeli, ennek a házassági köteléknek fennállása idejében nemzettetett; ez a gyermek tehát mindaddig törvényesnek vélelmezendő, mig annak törvénytelen származása jogerős bírói ítélettel ki nem mondatik, mig ez meg nem történik felperes idegen férfitől gyermeke részére tartásdijat nem követelhet. Ebben a perben az, hogy felperes a gyermek fogamzása idejében férjével házassági közösségben nem élt és hogy a gyermek a férjétől nem származhatott, meg nem állapitható; mert a gyermek törvényességének kérdése az ő érdekét érintvén, annak perben állása nélkül mellékesen egy más perijén e kérdésben dönteni nem lehet s a gyermek törvénytelen születésének kimondása iránti per csak a törvényes apa, vagy esetleg az örökösök által tehető folyamatba, az ily per a felek beleegyezésével sem tartozhatik sommás útra. (M. kir. Curia 1904 november 4-én I. G. 272.) Gyámság és gondnokság. (Tervezet 361-484. §.) 62. A természetes és törvényes gyám az általa képviselt kiskorura örökségképen szállott hagyaték ellen, mely a leltár szerint adósságokkal tul van terhelve, a gyámhatóság előzetes beleegyezése nélkül csődöt kérhet, mert az 1877: XX. t.-cz.-ben, különösen annak 20. és 113. §-aiban ez az eset gyámhatósági jóváhagyásnak nincsen fentartva, már pedig az idézett t.-cz.-ben felsorolt, a gyámképviselet korlátozását tartalmazó kivételes esetek, melyekben a gyám a gyámhatóság jóváhagyását kikérni köteles, nem levén példakép, hanem taxatíve felhozva, a korlátozást a törvényben nem foglalt esetekre kiterjeszteni nem lehet. (Bpesti tábla: 1904 június 4-én 3792/903.) 63. A kiskorú gyermek javára kiállított kötelezvényre saját pénzéből adott kölcsönt az atya gyámhatósági jóváhagyás nélkül nyugtázhatja. A tábla: Sem az alperes zálogjogainak bejegyzésére vonatkozó iratokból, sem a pernek egyéb adataiból nem állapitható meg, hogy alperesnek atyja, P. K. a kérdésben forgó zálogjoggal biztosított összeget felperesnek az akkor még kiskorú alperesnek pénzéből adta volna kölcsön: miből következik, hogy a kölcsön adott összeg a kölcsön adott apa tulajdonát képezte. Minthogy pedig abban az esetben, a mikor az atya kiskorú gyermeke javára kiállított kötelezvényre saját pénzéből ad kölcsönt, a gyámhatóságnak beleegyezése nem kívántatik ahhoz, hogy az atya a kölcsönadott összeget az adóstól felvehesse; és minthogy a fenforgó esetben a válaszirathoz C) alatt csatolt 1898. évi november hó 14-ik napján időköz-