Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

ítéletek. 303 lehet akadálya az a körülmény, hogy felperes tanuját a perrendtartás 134. és 137. §-ainak rendelkezése ellenére csak a végiratban nevezte meg. (Curia 1904 deczember 2. 172/1904. sz. a.) 791. Főesküvel való bizonyításnak a törvénytelen származás kérdésében nincs helye. íCnria 1904 október 25. 3770.) 238. §. 792. Felfedező eskü csak olyan javak és értékekre nézve rendelhető el, amelyek az örökhagyó halálakor annak birtokában voltak, de eltitkoltattak, nem pedig olyanokra, amelyeknek a felfedező esküre köteleztetni kért fél általi birtoklásához kétely nem férvén, egyedül az vitás, hogy azok a hagyatéki vagyonhoz tartoznak-e avagy a birtokos tulajdonát képezik. (Curia 1904 szeptember 22. 7156. sz. a.) 240. §. 793. Az esküttevő fél utazási és ellátási költségeit, amelyek amiatt merültek fel, hogy az esküt kérelme értelmében a perbíróságnál tette le, nem igényelheti abban az esetben, ha lakóhelyén is esküdhetett volna. (Budapesti kir. tábla 1904 április 21. 1151/1904.) 794. A biróság székhelyén kivül lakó peres félnek a prdt 240. i-a értelmében joga van ahhoz, hogy a részére megitélt esküt a per birósága előtt tegye le, ebből pedig szükségkép folyik, hogy az eskületétel körül felmerült összes költségeit, tehát az utazással és ellátással felmerült költségeit is a pervesztes fizetni tartozik. (Budapesti kir. tábla 1904 szeptember 21. 5189.) ítéletek. 245- §• 795. A biróság az elbirálása alá bocsátott perben a felek között fenforgó jogviszonyt rendszerint a per egész anyagának figyelembevételével köteles elbirálni. Ettől az általános perjogi szabálytól a biróság csak abban az esetben térhet el, ha a követelés érvényesítése ellen több kifogás érvényesíttetik, amelyek közül csak egynek is fenforgása a követelés érvényesítését meggátolja. Arra nézve azonban, hogy a biróság Ítéletében nem a felek között fenforgó jogviszonyt, hanem csak azt tegye Ítélkezése tárgyává, hogy a perben felhozott bizonyítékok egyike elegendő-e vagy sem a peresített igény fenállásának bizonyítására, a biróság már csak azért sem lehet hivatva, mert az ily eljárás végeredményében oly részitéletek meghozatalára vezetne, melyeknek a sommás eljárási törvény 103. és 104. §-ainak a rendes eljárásra különben ki sem terjesztett rendelkezéseiből kitetszőleg még a sommás eljárásban sincs helye. Mint-