Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

1 '< dgári perrendtartás. a keresetet elutasító ítéletét, hogy a megyei alispánnak egy másik perben kelt átirata szerint a dobrai volt határőrök testülete mint ilyen politikailag nem létezik, statútumai nincsenek, törvényes alapon a testületet, mint ilyet senki sem képviselheti, s alperes mint közbirtokosság sem létezik, amennyiben megalakulva nincs. Ez a jogi nézet azonban tarthatatlan, mert általánosan elfogadott jogszabály az, hogy peres fél lehet, aki a magánjog szerint jogképes, továbbá aki szerződések által magát lekötelezheti, s a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetik. Ha tehát a perben megállapítható, hogy az alperesként perbevont dobrai volt határőrök testülete közös vásári vámszedési joggal bir, hogy azt bérbe adta, és erdőbirtokot bir közös tulajdonul, akkor cselekvő és szenvedő perképessége is van, és ez nem függ attól, hogy alapszabályilag szervezve van-e, vagy nincs, mivel a közös vásári vámszedési jognak és a közös erdőbirtoknak tulajdonosai választott elnökük által érvényesen perbe idézhetők. Minthogy pedig a felebbezési bíróság már a perképesség megbirálásával is a sommás eljárási törvény 64. §-a ellenére mellőzte a per adatait és a csatolt okiratokat, s a tényállást sem azokra a ténykörülményekre nézve, amelyek az alperesként perbevont dobrai volt határőrök testülete perképessége és képviselete megbirálására szolgálhatnak, meg nem állapitotta, sem pedig az érdemre vonatkozó tényállásnak megállapításába nem bocsátkozott, ennélfogva stb. (Curia 1094 január 21. I. G. 717/1903. sz. a.) Megállapítási kereslet. 767. Nincs helye megállapítási keresetnek a tekintetben, hogy a posta egy már megszűnt czég egyedüli tulajdonosának köteles-e a czég részére érkező postaküldeményeket kiszolgáltatni, mert mindenki a postaküldemények tekintetében a dolog természeténél fogva csak esetről-esetre valamely postaküldemény tényleges feladása vagy tényleges megérkezése alapján juthat jogviszonyba, amely esetek bármelyikében a feladónak, esetleg a czimzettnek nyilván már módjában áll az, hogy megfelelő teljesítést a maga utján vagy esetleg kártérítést követelhessen. (Curia 1904 deczember 14. G. 397. 1904. sz. a.) 768. Az a kérdés, hogy a megállapítási kereset előfeltételei fenforognak-e, az állandóan követett birói gyakorlat szerint hivatalból vizsgálandó, a kereset pedig jogmegállapitásra nem irányozható ott, a hol felperest esetleg megilleti a jog, hogy ellenfelét valamely teljesítésre, vagy valaminek abbanhagyására köteleztetheti. (Curia 1904 február 16. I. G. 561/1903. sz. a.) 769. Egyedül tények megállapítását czélzó praejudiciális keresetnek nincsen létjoga, mert különben oly esetekben is, midőn a felek egymáshoz viszonyított jogállása teljesen vitán kivül áll, egy vagy