Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Felperesség. 295 bezési bíróság ítéletét, hogy e perben az T. r. alperes M. A. atyai hatalma alatt álló és ennek képviseletében perbe idézett kiskorúak, mint az egyik egyenes adós M. A.-né örökösei is érdekelve lévén, a perrendtartás 53. §-ának d) pontja értelmében a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs; minthogy pedig a per tárgyának értékére való tekintettel a keresetbe vett követelés érvényesítése rendes perutra tartoznék, a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a felülvizsgálattal élő alperesek e részben emelt pergátló kifogásának elvetésével az ügy érdemi eldöntésébe bocsátkozott. Ez a panasz nem bir megállható alappal, mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint, alakilag és tartalmilag valónak elfogadott F. a. adóslevél kifejezetten azt tartalmazza, hogy M. A. és neje adósok, alávetették magukat a hitelező által szabadon választandó bármely bíróság előtt indítandó sommás eljárásnak. Minthogy pedig a szerződésileg kikötött birói illetőség meg nem szűnik annak a személynek a halálával, aki magát a sommás eljárásnak ós a hitelező által választandó bíróság illetőségének alávetette, hanem az örököseire is kiterjed; ezek szerint a felebbezési bíróság a sommás eljárási törvény 1. §-a 5. a) pontjának megfelelően járt el, midőn alpereseknek ez alapon emelt pergátló kifogását elvetette. (Curia 1904 január 26. G. 507/1903. sz. a.) 755. A kereset készpénzbeli követelés behajtására van irányozva és pedig akként, hogy a személves adós feltétlen fizetésre, a jelzálogi adósok pedig a kielégítésnek a jelzálogból való tűrésére köteleztessenek s a kereset alapját képező adásvételi szerződésben, melynek alapján a kereseti vételár biztosítására a zálogjog bekebeleztetett, per esetére a sommás eljárás és a kir. járásbíróság illetékessége kiköttetett. Megállapittatott a sommás bíróság illetékessége, mert ez a kikötés nemcsak a személyes, hanem a jelzálogi adósra nézve is hatályos. Ifabár a kir. Curiának a 44. sz. teljes ülési döntvénye megállapította is, hogy a bekebelezett vagy előjegyzett követelés behajtása vagy az alperes személyes bírósága, vagy azon bíróság előtt érvényesíthető, amelynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik, ezzel a jelzálogilag biztosított pénzbeli követelés behajtására irányzott perre külön ügybiróságot, amelytől eltérésnek helye nem volna, nem állapított meg és e pert a szerződésben kikötött bíróságtól el nem vonta. (Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904. évi márczius 29. I. G. 650/1903. sz. a.) Felperesség. 64. §. 766. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy peres fél lehet, aki a magánjog szerint jogképes, továbbá aki szerződések által magát lekötelezheti, s a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetik. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: A felebbezési bíróság egyedül abból az indokból hagyta helyben az elsőbiróságnak