Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Birói hatáskör. 285 730. Az 1881. évi IV. t.-czikknek az 1883. évi V. t.-cz. által is hatályában fenntartott 35. §-a szerint, a fogyasztási adó körül fel­merült kérdések elintézése nem tartozik a biróságok hatásköréhez. A k i r. t á b 1 a : A felperes keresetében az általa behozott élesztő után, az alperes által az 1899. évi VI. t.-cz. 2. §-ban foglalt tilalom ellenére beszedett városi fogyasztási illeték visszatéritését követeli. Habár a felperes tartozatlan fizetés czinién kéri az alperes marasztalását, a kereset tartalmából mégis nyilvánvaló, hogy a ke­reset az alperes által illetéktelenül felvett fogyasztási adó vissza­térítésére irányul. Minthogy pedig az 1886. évi XXI. t.-cz. 14. §. és az 1886. évi XXII. t.-cz. 139. §. szerint az állami közvetett adók után kivetett városi pótadók az állami adók módjára, tehát közigaz­gatási uton hajtatnak be, ennélfogva az illetéktelenül felvett városi pótadók visszatérítése tárgyában való határozathozatal nem tartoz­hatik a biróságok hatáskörébe, hanem a közigazgatási hatóság hatás­körébe van utalva. Ennek a jogi álláspontnak a helyességét az 1896. évi XXVI. t.-cz. 34. §-ának az a rendelkezése is támogatja, hogy a városi pótadónak kirovása, szedése és fizetése tárgyában a közigaz­gatási biróság dönt. Ezekből az okokból az első bíróság végzése helyben hagyatott. A m. k i r. Curia: A másodbiróságnak végzése azért hagya­tott helyben, mert az 1881. évi IV. t.-czikknek az 1883. évi V. t-cz. által is hatályában fentartott 33. §-a szerint a fogyasztási adó körül felmerülő kérdések elintézése nem tartozik a biróságok hatásköré­hez ; már pedig a kereset kétségtelenül a felperes által behozott élesztő után kirótt és állítólag törvény ellenére beszedett fogyasz­tási adó visszatérítésre irányul. (1904. június 17-én 5092/1904. P.) 731. A kereset jogtalanul visszatartott leletdij kiszolgáltatá­sára irányulván, ennek elbírálása nem tartozik birói útra. A k ír. ítélőtábla: A felperes kereseti követelését abból származtatja, hogy mint pénzügyőri biztos 1870. évben egy leletet vett fel, melyből neki az illetékszabályok szerint leletdij fejében a kereseti összeg jár. Való ugyan, hogy a lelet felvétele idejében a bélyeg és illetékek, valamint dijak tárgyában hatályban fennállott 1868. évi XXIII. t.-czikkeknek 27. §-ában foglalt azt a rendelkezé­sét, amely szerint a leletet felvevő közegek jutalékra igényt nem tarthatnak, az 1873. évi IX. t.-czikknek 14. §-ában foglalt rendel­kezés akként módosította, hogy a lelet felvevőknek azon felemelt összegek fele része, melyek a lelet következtében behajtattak, juta­lékkép kiszolgáltathassék, ámde illetéktörvényeink értelmében a leletek alapján járó illetékek megszabása a pénzügyi hatóságok ha­táskörébe van utalva, behajtásuk pedig a közadók módjára közigaz­gatási uton történik, ebből pedig önként következik, hogy a lelet­jutalékok megállapítása és azok kiszolgáltatása szintén a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek szem előtt tartásával kétségtelen, hogy a kereseti követelés érvényesítésre birói útra nem tartozván, az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával az eljáró

Next

/
Thumbnails
Contents