Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Birói hatáskör. 281 A m. k i r. Curia: Az elsöbiróság végzése hagyatik helyben indokolása alapján. (Curia 1904 április 26. 3064/1904. sz. a.) 719. A nyugdíjigények érvényesítése, mint magánjogi követelés, a polgári biróság elé tartozik. A kir. törvényszék: Minthogy a községi nyugdijalap tárgyában is a megye, mint törvényhatóság hozta meg a szabályrendeletet; minthogy a szabályrendeletben az, hogy a felmerülendő vitás ügyekben kizárólag a közigazgatási hatóság illetékes eljárni, megállapítva nincsen; minthogy arra nézve egyáltalán törvényes rendelkezés nincsen, hogy a nyugdíjigényből jogok polgári per utján is érvényesíthetők nem volnának; s minthogy végül a jelen esetben pusztán magánjogi kérdések eldöntéséről van szó, amelyre első sorban a rendes biróság illetékes: az alperes kifogásait birói figyelembe venni nem lehetett. A kir. tábla: Az elsöbiróság helyesen mondotta ki, hogy felperes jogszerűen járt el, midőn befizetett nyugdíjjárulékának viszszafizetése iránt a vármegye törvényhatóságát vonta perbe, s hogy a jelen kereseti követelésnek elbírálása birói útra tartozik és pedig azért, mert általános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem utasítja, a rendes birói uton érvényesíthető, már pedig nincs oly törvényes szabály, mely a fenti igény érvényesítését kizáróan, a közigazgatási hatóság elé utalná. Helyesen indította tehát felperes keresetét a rendes biróság előtt annyival inkább, mert ugyanaz iránt közigazgatási uton már fellépett, ott azonban igényével elutasittatott. A k i r. Curia: Helybenhagyta. (1904. febr. 4. 9302/1903.) 720. A szőlőfeiujitási kölcsönt szabályozó törvény intézkedéseivel megállapított kivételes hatáskör, mint ilyen, csak szorosan értelmezhető, s igy az arra alapított kártérítési kereset, hogy alperes kötelező igéret ellenére a kölcsönt felperes tartozásaként mutatva ki, azt egészben tőle hajtotta be, a polgári biróság hatáskörébe tartozik. — A biróság hatáskörét sem az nem zárja ki, hogy a jog oly tényekből van merítve, amelyek végső sorban ily kölcsönből indulnak ki, sem pedig az, hogy a kártérítési igény alapjául szolgáló tényekben rejlő jog érvényesítésénél elő- és mellékkérdésekként oly kérdések vizsgálata is szükségessé válik, amelyek rendszerint más hatáskörbe utalvák. A kir. tábla: Abban a jogviszonyban, mely az sz—i 217. számú telekkönyvben bekebelezett szőlőfeiujitási kölcsön tárgyában a peres felek közt keletkezett, a felperes által az alperes és a kir. kincstár ellen indított perben itélt dolog erejével az nyert eldöntést, hogy a tőle közigazgatási uton behajtott ezen kölcsönnek tartozatlan fizetés czimén való visszakövetelése, továbbá annak a kártérítési igénynek az érvényesítése, amelyet abból származtat, hogy a jelen perbeli alperest és az előző perbeli társát ezen kölcsön megszavazása folyóvá tétele s birtokelődjétől I.-töl való behajtása körül nagymérvű gondatlanság és kötelességszegés terheli, nem birói, hanem