Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Birói hatáskör. 281 A m. k i r. Curia: Az elsöbiróság végzése hagyatik helyben indokolása alapján. (Curia 1904 április 26. 3064/1904. sz. a.) 719. A nyugdíjigények érvényesítése, mint magánjogi követe­lés, a polgári biróság elé tartozik. A kir. törvényszék: Minthogy a községi nyugdijalap tárgyában is a megye, mint törvényhatóság hozta meg a szabály­rendeletet; minthogy a szabályrendeletben az, hogy a felmerülendő vitás ügyekben kizárólag a közigazgatási hatóság illetékes eljárni, megállapítva nincsen; minthogy arra nézve egyáltalán törvényes rendelkezés nincsen, hogy a nyugdíjigényből jogok polgári per utján is érvényesíthetők nem volnának; s minthogy végül a jelen esetben pusztán magánjogi kérdések eldöntéséről van szó, amelyre első sor­ban a rendes biróság illetékes: az alperes kifogásait birói figyelembe venni nem lehetett. A kir. tábla: Az elsöbiróság helyesen mondotta ki, hogy felperes jogszerűen járt el, midőn befizetett nyugdíjjárulékának visz­szafizetése iránt a vármegye törvényhatóságát vonta perbe, s hogy a jelen kereseti követelésnek elbírálása birói útra tartozik és pedig azért, mert általános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követe­lés, melynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem uta­sítja, a rendes birói uton érvényesíthető, már pedig nincs oly törvé­nyes szabály, mely a fenti igény érvényesítését kizáróan, a közigaz­gatási hatóság elé utalná. Helyesen indította tehát felperes kerese­tét a rendes biróság előtt annyival inkább, mert ugyanaz iránt köz­igazgatási uton már fellépett, ott azonban igényével elutasittatott. A k i r. Curia: Helybenhagyta. (1904. febr. 4. 9302/1903.) 720. A szőlőfeiujitási kölcsönt szabályozó törvény intézkedé­seivel megállapított kivételes hatáskör, mint ilyen, csak szorosan értelmezhető, s igy az arra alapított kártérítési kereset, hogy alpe­res kötelező igéret ellenére a kölcsönt felperes tartozásaként mu­tatva ki, azt egészben tőle hajtotta be, a polgári biróság hatáskö­rébe tartozik. — A biróság hatáskörét sem az nem zárja ki, hogy a jog oly tényekből van merítve, amelyek végső sorban ily kölcsön­ből indulnak ki, sem pedig az, hogy a kártérítési igény alapjául szol­gáló tényekben rejlő jog érvényesítésénél elő- és mellékkérdések­ként oly kérdések vizsgálata is szükségessé válik, amelyek rendsze­rint más hatáskörbe utalvák. A kir. tábla: Abban a jogviszonyban, mely az sz—i 217. számú telekkönyvben bekebelezett szőlőfeiujitási kölcsön tárgyá­ban a peres felek közt keletkezett, a felperes által az alperes és a kir. kincstár ellen indított perben itélt dolog erejével az nyert eldöntést, hogy a tőle közigazgatási uton behajtott ezen kölcsönnek tartozat­lan fizetés czimén való visszakövetelése, továbbá annak a kártérítési igénynek az érvényesítése, amelyet abból származtat, hogy a jelen perbeli alperest és az előző perbeli társát ezen kölcsön megszava­zása folyóvá tétele s birtokelődjétől I.-töl való behajtása körül nagy­mérvű gondatlanság és kötelességszegés terheli, nem birói, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents