Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

2cSo Polgári perrendtartás. igazgatási eljárásnál a törvényes formák meg nem tartattak. A kártérítési igény tehát közigazgatási eljárás szabálytalanságára van fektetve, miből következik, hogy a kereseti igény megbirálásánál a panaszolt eljárás, illetve az ennek folyamán tett intézkedések is megvizsgálandók lennének, vagyis hogy felperesek közigazgatási intézkedést kivánnak a biróság felülvizsgálata, illetve megbirálása alá bocsátani. Minthogy azonban a közigazgatási eljárás felülvizsgálata és az esetleg sérelmes eljárás orvoslása az erre hivatott közigazgatási felsőbb hatóságok hatáskörébe tartozik és az 1869: IV. t.-cz. 1. §-ában, a bíróságoknak a közigazgatási hatóságok hatáskörébe beavatkozása ki van zárva, az 1868. évi LIV. t. cz. 8. §-ának alapján kellett a fenti módon határozni. (Curia 1904 márczius 15. 1488/1904. sz. a.) 716. A közigazgatási hatóságok által a kisajátítási eljárásban igénybe vett szakértő mérnök az alperes érdekében folyamatba tett kisajátítási ügyben felmerült mérnöki munkadijai megtérítését igényli, amelyek megállapítása és megtérítése iránt támasztott követelésével a közigazgatósági hatóságok elutasították. A lényegileg magánjogi eme kereset a bíróságok hatáskörébe tartozik. (Curia 1904 április 6. 2098/1904. sz. a.) 717. A kereset a pénzügyminiszter jóváhagyó határozata alapján indíttatott meg, melylyel a község kártérítési kötelezettsége állapíttatott meg azért, mert a községi jegyző mulasztása következtében a földadó az egyes birtokosokkal szemben elévült. A kir. Curia kimondotta, hogy annak a kérdésnek eldöntése: hogy a kereseti kár tekintetében az alperes községet terheli-e felelősség s ez alapon fizetési kötelezettség és mennyiben? az 1886: XXII. t.-cz. 88. £-a értelmében a biróság hatásköréhez tartozik; következően alperes egyedül azért, mert kártérítési kötelezettségét és ennek öszszegét a pénzügyi hatóságok megállapították, nem marasztalható. (Curia 1904 január 15. 2840/1903. sz. a.) 718. A kereset, amelylyel felperes az 1888: XXXV. t.-cz. 69. §-ában biztosított állami italmérési jövedék tényleg befolyt tiszta jövedelmének reá eső, de neki ki nem adott részét perli, a bíróságok hatáskörébe tartozik. A kir. törvényszék: Felperes az 1888: XXXV. t.-cz. 69. §-ában biztosított állami italmérési jövedék tiszta jövedelmének reá eső 30%-át perli az 1898. évre vonatkozólag. A kir. kincstár ezen keresettel szemben hatásköri kifogását az 1888: XXXIV. t.-cz. 40. §-ára alapítja, mely szerint az a kérdés, fizetendő-e italmérési illeték vagy adó, sem ennek mérvének meghatározása birói útra nem tartozik. Ez a kifogás azonban meg nem állhat, mert felperes keresetéljen ezen kérdések egyikét sem teszi vitássá, hanem a tényleg befolyt adó alapján elállott tiszta nyereségből neki járó jutalékot perli, amely neki 1898. évre egyáltalán kiadva nem lett. Az alperes kifogását tehát elvetni s a hatáskört megállapitani kellett.