Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Fizetési visszkereset. 233 igazolja, hogy a forgatási tilalmat kifejező szavakat a váltóra ő, mint az alperesnek az emiitett egyezség körül eljárt megbízottja vezette alperes felszólítása folytán, a ki akkor kijelentette, hogy ezt, a létesült egyezségnek megfelelően, neje is kívánja, — ebből pedig kétségtelenül megállapítható, hogy a forgatási tilalom a szerződésben résztvett mindét alperes — tehát ugy a kibocsájtó, mint az elfogadó részéről és érdekében vezettetett a kereseti váltóra. A váltótörvény 8. §-a szerint azonban a kibocsájtótól eredő forgatási tilalom daczára keletkezett forgatmánynak váltójogi hatálya nincs, ebből íolyóan tehát a felperes mint forgatmányos váltójogilag legitimáltnak nem tekinthető, de a kereseti váltón látható üres forgatmány alapján a felperes köztörvényi engedményesnek nem tekinthető, mert a váltójogi hatálylyal nem biró üres forgatmányból egymagában meg nem állapitható, hogy a rendelvényes a váltóból eredő jogait a felperesre engedményezni kívánta volna. M. k i r. Curia: A másodbiróság Ítélete indokainál fogva helvbenhagyatik. (M. kir. Curia 1080/1905. — 1905. deczember 15.) 617. A kibocsátónak a váltó hátán látható névaláírása, a menynyiben a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal összefüggésben nem áll, tulajdonképeni hátiratot nem képez és ezért váltójogi hatályossággal nem bir. A váltóbirtokosi minőség ellen tett kifogás helyesen mellőztetett, mert felperes a váltóban rendelvényesként lévén kitüntetve, alperes azt, hogy a rendelvényes utólag és pedig megállapodás ellenesen íratott volna a váltóba, nem bizonyította. A kibocsátónak a váltó hátán látható névaláírása, a mennyiben a váltó szövegében foglalt rendelvényezési nyilatkozattal összefüggésben nem áll, tulajdonkép hátiratot nem képez és váltójogi hatályossággal egyáltalán nem bir. (M. kir. Curia 533/1905. — 1905. április 28.) 618. A rendelvényes forgatmánya előtt a váltó hátán látható aláírása valamely váltókapcsolatban nem álló személynek nem szakítja meg a hátiratoknak összefüggő lánczolatát. (M. kir. Curia. 271. 1904. •— 1904. deczember 7.) 39- §• 619. A kifogást tevő váltóadós addig, míg a váltóperben beadott kifogásait vissza nem vonta, csak azt követelheti, hogy a kifogások beadása után általa teljesített fizetés a váltóra feljegyeztessék s neki arról a váltó másolatán nyugta adassék. (A m. kir. Curia 1904 június 1. 1,053/903. sz. a.) Fizetési visszkereset. 41. §. 620. Ha a váltóbirtokos a vele létrejött megállapodás ellenére a váltót rövidebb lejárattal látja el, az ezen időben felvett óvás a vál-