Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Munkaadó felelőssége. Ipari balesetek. 215 teljesítéséről nem gondoskodott, ily czimen tehát, mint kéveadogatót, senkit sem biztotsitott. A szerződés 7. a. pontjában az a kikötés foglaltatik ugyan, hogy munkavezetőnek az alperes testvére B. P. lett kijelölve, a kinek rendelkezései elbocsátás .terhe alatt voltak teljesitendők, azonban a kéveadogató iránt sem a szerződésben, sem B. P. általintézkedés nem tétetett, sőt B. P. vallomása szerint is a kéveadogató ki nem jelöltetett, hanem annak teendőit egyik nap az egyik, másik nap a másik munkás teljesítette, ami iránt egymás közt maguk a munkások a géptulajdonos és a munkavezetőnek hozzájárulása nélkül állapodtak meg. Ezekből kitünőleg az alperes, mint géptulajdonos mulasztást követett el egyrészt azáltal, hogy a kéveadogató-személynek felfogadásáról, vagy a munkások valamelyik hozzáértőjének ilyenül való kijelöléséről és egyúttal a törvény értelmében rendkívüli tagként való biztosításáról nem gondoskodott, másrészt pedig azáltal, hogy tűrte azt, hogy az összes munkások tetszésük szerint való megállapodással valamennyien végezzék a kéveadogatónak terhesebb, veszélyesebb és bizonyos szakértelmet és ügyességet feltételező teendőit és ennek daczára munkásait, a kik ennek folytán valamennyien egyúttal kéveadogatók gyanánt is szerepeltek, a törvény parancsoló rendelkezése ellenére baleset esetére nem biztosította. Minthogy az idézett §. szerint a géptvdajdonos a mulasztásból eredő teljes kárt tartozik a kéveadogatónak még akkor is megtéríteni, ha a munkaköözben bekövetkezett baleset körül őt különben semmi gondatlanság sem terheli; ezen indokokból az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni s az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett. A k i r. Cur ia: A kir. tábla ítélete a benne felhozott s a peres felek közti jogviszonyt illetőleg az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapján még azért is helybenhagyatik, mert a géptulajdonos az 1902 : XIV. t.-cz. 26. §-ában előirt módon tartozik eljárni még azon esetben is, ha felfogadott munkásai közül az etetőket, fűtőt és kéveadogatókat maga ki nem jelöli, hanem azok kijelölését a munkásokra vagy más harmadik személyre bizza, és mert az alperes sem tagadja, hogv az ő cséplőgépénél való kéveadogatói munkaközben felperes kezefejét a cséplőgép dobja 1902 augusztus elején összetörte. (1904. okt. 27-én. 7596.) 575. A veszélylyel járó gazdasági üzem tulajdonosa az abban használt eszközök által, valamint a munkaadó alkalmazottja által alkalmaztatása körében másoknak okozott kárért felelősséggel tartozik. (A m. kir. Curia 1904 április 21. 2647/903. p sz. a.) 577. Az életre és a testi épségre veszélyes üzemet igénybevevő munkaadó az üzemnél alkalmazott munkással szemben feltétlenül felelős az üzemmel okozott sérülésekért, ha csak igazolni nem képes, hogy a balesetet a munkás saját hibája vagy ellenállbatlan erő idézte elő. A munkás gondatlanságának beszámításánál a munkás javára esik az a körülmény, hogy a munkaadó, aki köteles ily üzemnél mindazt alkalmazni, a mi az üzem veszélyét elhárítani alkalmas,