Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
214 Magánjog. kul feltétlen kártérítési felelősséggel tartoznak, hacsak nem bizonyít ják, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgáltatott okot. Amennyiben a munkás sérve normális fokú munka mellett keletkezett, tekintve, hogy ennek esélyeit a munkás a munkával együtt elvállalta, a munkaadót e sérv keletkezéséért felelősség nem terhelheti. (Curia 1904 jun. 6. 2529.) 571. A fennállott munkaszerződés értelmében végzett szolgálat közben lassanként támadt sérv miatt a munkaadó kártérítéssel nem tartozik, mert nem forog fenn sem hirtelen beállott baleset, sem pedig a munkaadó részéről elkövetett más, egyedileg meghatározható olyan ténykedés vagy mulasztás, a melylyel a sérv okozatos összefüggésbe volna hozható. ( Curia T904 január 21. 247/003. sz. a.) 572. Egymagában az, hogy a munkást a baleset a munkaadónál való alkalmazása ideje alatt, és a munkaadó által neki kijelölt munka közben érte és hogy a munka nehéz és közönséges veszélylyel járó volt, a balesetért a munkást a munkaadó ellen kártérítésre nem jogosítja, mert ha a baleset a munkaadó és a munkás hibája nélkül következett be, akkor az véletlen esetnek tekintendő, a melynek következményét az viseli, a kit a véletlen baleset ért., és mert a közönséges veszélylyel járó munkánál magának a munkásnak is közönséges gondossággal kell eljárni a veszély kikerülése szempontjából. ( Curia 1. G. 320/1904. 1904 november 17.) 573. Az 1884: XVII. t.-cz. 114. §-a, valamint az 1893: XXVIII. t.-cz. 1. §-ánál fogva a gyáros, illetve iparos köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, a mi az üzemnél alkalmazottak életének és testi épségének biztosítása érdekében szükséges. E kötelezettség e jogszabályból vont hasonszerüség alapján a cséplőgéptulajdonost is terheli. (Curia 1904 jan. 29. 6439/903.) 574. A géptulajdonos ha be nem tartja az 1902: XIV. t.-cz. rendelkezéseit, a balesetből származott kárért akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt semmi gondatlanság sem terheli. A ki r. tábla: Az 1902: XIV. t.-cz. 26. §-a parancsolólag rendeli, hogy azon esetben, ha a cséplőgépnél alkalmazott munkások ezen törvény értelmében baleset ellen nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa köteles a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt és a gépen álló kéveadogatókat a gazdasági és cseléd-segélypénztár rendkívüli tagjaiul felvétetni és a tagsági dijat a sajátjából fizetni. A törvénynek eme parancsoló rendelkezése magában foglalja a géptulajdonosnak azt a kötelezettségét is, hogy ö arról is köteles gondoskodni, hogy a gép a szükséges etető-, fűtő- és kéveadogató-személyzettel el legyen látva. A tanuk vallomása szerint az alperes mint géptulajdonos, a kéveadogatói teendőknek ellátására külön és ahhoz értő személyt nem alkalmazott, sem ama teendőknek ki által való