Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

MÁSODIK R ÉSZ. Családjog. Rokonság. Törvényes leszármazás. (Tervezet 186-199. §.) 18. Az 1895. szeptember végével lezárni rendelt felekezeti anyakönyvekbe történt bejegyzések kiigazítására az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 76. ij-a második bekezdése értelmében a kir. járásbíróság és nem a püspöki szentszék bir hatáskörrel. A szentszéknek ezen időpont után kelt az a határozata, amelylyel az utóházasság általi törvényesitést megállapította s ennek az anyakönyvbe bejegyzését elrendelte, valamint az ez ügyben eszközlött tanúkihallgatás, mint a perrendnek meg nem felelő: alkalmas perbeli bizonyitéknak nem tekinthető. A Curia feloldotta az alsóbiróság Ítéleteit, mert a szentszéki iratok közt levő tanúvallomásokból felperesnek az örökhagyó által tőle származottnak beismerése perrendszerüen bebizonyithatónak látszik, s e bizonyítékának beszerzésétől felperes, tekintettel arra, hogy ennek a perben eddig beszerzése a legnagyobb valószínűség szerint a szentszék intézkedésének — bár alaptalanul — helyes voltára alapított feltevésből mulasztotta el, meg nem fosztható. (Curia 1904. november 8. 6810/904. sz. a.) Törvényesités. (Tervezet 200-220. §) 19. Egymagában abból a körülményből, hogy a törvénytelen gyermek anyja a gyermek születése után férjhez ment, a férjnek erre vonatkozó kifejezett akaratkijelentése nélkül a törvénytelen gyermeknek utóházasság által való törvényesítése be nem következik. A kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Panaszolja alperes, hogv a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, hógy annak ellenére, hogy felperes a gyermek születése után férjhez ment, s ez által a férj a gyermeket törvényesítette, mindamelllett alperest tartásdíj fizetésére kötelezte. Ez a panasz sem alapos, mert egymagában abból a körülményből, hogy törvénytelen gyermek anyja a gyermek születése után férjhez ment, a férjnek erre vonatkozó kife-