Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A kötelmek tartalma. Több egyenes adós viszonya. 157 a többi adóstárs javára is szolgál. (Curia 1904 deczember 29-én G. 430. sz.) 413. A haszonbérlő társak a szerződésben elvállalt kötelezettségért a haszonbérbeadóval szemben az egyetemlegesség kikötése nélkül is egyetemlegesen felelősek. (Curia 1904 október 25. G. 265.) A.zonos: G. G12/904. 414. Azok a költségek, a melyek abból merültek fel, hogy a hitelező több adóstárs közül alapos ok nélkül csak egyeseket eredménytelenül perelt, a perbe nem vont adóstársra át nem hárithatók. (Curia 1904 november 29. G. 351.) 415. Habár a vételi szerződés szószerint nem tartalmazza azt, hogy vevők a vételár iránt egyetemleges kötelezettséget vállalnak, mégis az okiratnak az a tartalma, hogy vevők az egész vételárról együttesen tartoznak eladónak váltót kiállitani, hogy eladó az illető gépre a vételár teljes kifizetéséig tulajdonjogát fentartja s hogy alperes vevő az egész vételár és ennek kamata erejéig kötötte ki öszszes ingatlanait, kellő határozottsággal fejezi ki alperes elhatározását az iránt, hogy alperes az egész vételár és ennek kamata erejéig vagyonilag közvetlen felelősséget vállalt. (Curia 1904 november 29. G. 351.) 416. A haszonbérlők a haszonbérbeadóval szemben a szerződés feltételeinek megtartása tekintetében, ellenkező kikötés hiányában akkor is egyetemlegesen felelősek, ha az egyetemleges kötelezettség a szerződésben külön ki nem köttetett, a miből jogilag következik, hogy a haszonbérlő társak valamelyikének szerződésellenes cselekményéből származó jogkövetkezmények az összes haszonbérlő társak terhére esnek. (Curia 1904 november 24. G. 612.) 417. Vadászati jog bérbevétele esetén az egyes bérlő társak a bérbe vett jogot a maga teljességében gyakorolhatják, miből a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlansága, ebből pedig a bérlő társaknak a bérbeadóval szemben egyetemleges kötelezettsége következik. (A m. kir. Curia felülvizsg. tanácsa 1904. január 20. G. 490/903. sz. a.) 418. Ellenkező kikötés nem létében, a szállított anyagok értéke attól, a ki részére a szállitás történt, a szállitás megtörténtével rendszerint követelhető, a szállitás biztositására letett óvadék kiadása pedig a szerződési viszony megszűntével rendszerint meg nem tagadható, annálfogva a kereset időelőttinek annyival kevésbbé tekinthető, mert annak, hogy felperes a bíróság által az ügy eldöntésére