Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

158 Magánjog. lényegesnek tartott ténykörülmények bizonyításába nem bocsátkozott, nem az a jogi következménye, hogy a kereset idöelőttinek tekintessék, hanem egyedül az lehet, hogy az ügy az esetleg megajánlható bizonyítékokra való tekintet nélkül eldöntessék, továbbá mert a jelen ügy eldöntésénél egyedül az birhat fontossággal, hogy a szerződés alapján vagy egyéb ténykörülményeknél fogva jogosult-e alperes a szállított anyag ellenértékének és a letett óvadéknak megtartására. (Curia 1904 deczember 21-én. G. 402.) 419. A készpénz-óvadékot azzal a rendeltetéssel is lehet adni, hogy az óvadék-vevő azt használhassa. Ha az óvadék-vevőnek meg van engedve az óvadék felhasználása, akkor az annyit jelent, hogy az óvadék-vevő jogosítva van az óvadékösszeget készpénz-kölcsönnek tekinteni. A készpénz-összeg pedig, a melyet a kölcsönvevő mint kölcsönt kap, nem marad a kölcsönadó tulajdona, hanem a kölcsönvevő tulajdonává válik. A jelen esetben a 2. a. okirat szerint az van kikötve, hogy a szövetkezet 6% kamatot köteles fizetni a felperes által átadott 2000 K. után. Minthogy felperes nem is állította, hogy a 2. a. okirat tartalma ebben a tekintetben is valótlan, ennélfogva a felperes által ajánlott bizonyítás sikerülte esetében azt kellene bizonyítottnak elfogadni, hogy felperes a 2000 K. készpénzt óvadékként adta át a szövetkezetnek azzal a megállapodással, hogy a szövetkezet az óvadékösszeg után kamatot fizet. Minthogy ez a megállapodás magában foglalja annak megengedését, hogy a szövetkezet az óvadékul adott készpénzt az üzlet czéljaira kölcsönként felhasználja, ebből az következik, hogy felperes a 2000 K. készpénzt oly módon adta át a szövetkezetnek, hogy a szövetkezet azt kölcsönként használhassa. Ebből következik, hogy ebben az esetben felperest nem az a jog illeti meg, hogy az adott 2000 K. készpénzt tulajdonjogilag visszakövetelhesse, hanem csak az, hogy arra vonatkozó jogát mint hitelező érvényesíthesse. (Curia 1904 szept. 7. 1013.) Kezesség. (Tervezet 1225—1249. §.) 420. Az egyszerű kezes fizetési kötelezettsége beáll, a mint a hitelező kimutatja, hogy a főadós vagyonából a követelés ki nem került, hogy a főadós külföldre költözött, vagy tartózkodási helye ismeretlen. (Curia 1904 okt. 12. G. 244.) 422. Az ujitott perben hozott Ítélettel az az Ítélet, melynek alapján a marasztalt fél fizetést teljesített, hatályon kivül helyeztetvén, ennek jogszerű következménye az, hogy a fizető a lefizetett összeget a fizetés napjától járó kamataival együtt jogosult visszakövetelni attól, a kinek részére a fizetés történt, a visszafizetésre nézve kötele-