Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

156 Magánjog. a letétbe vevő birlalásában levő készpénzből, vagy helyettesíthető dologból a letevőt ily mennyiségű készpénz, vagy helyettesíthető dolog tulajdonjoga illeti meg, a mily mennyiséget ő letétbe tett. Ebből következik, hogy a mig a letétbe vevő birlalásában annyi készpénz vagy helyettesíthető dolog van, a mennyi a letét tárgyának megfelel, addig erre a letétbe adó tulajdonjoga fenmarad és a letétbe adó tulajdonjogát nem lehet elveszettnek tartani az által, hogy a letétbe vevő a letétbe vétel óta szándékosan vagy véletlenül elcserélte a letett pénzdarabokat vagy egyéb helyettesíthető dolgokat. Továbbá ebből következik az is, hogy a csődnyitás esetében a letétbe adó mint tulajdonát követelheti vissza a letétbe adott készpénzt, vagy helyettesíthető dolgot. (Curia 1904 szeptember 7-én 1013.) 409. Ha az, a ki a vizsgálati fogságba helyezett, de kezesség mellett szabadon bocsátott vádlottért a kezességet elvállalta, a bíróságot a terheltnek a szökésre tett előkészületeiről oly módon értesiti, hogy ez még letartóztatható, és a bíróság ennek meghiúsítása végett a megfelelő intézkedést megtenni elmulasztja, ez a biztosítékot adó harmadik személy kárára nem lehet s az alapon, hogy a terhelt a büntetés végrehajtása elől utóbb megszökött, a biztosíték a kezestől jogszerűen nem követelhető. (Curia 1904 január 20. 903/903. sz. a.) Több egyenes adós viszonya. (Egyetemlegesség.) (Torvezet 1213-1224. §.) 410. Felperesnek az a panasza azonban, hogy a marasztalt alperesek fizetési kötelezettségének egyetemlegessége mellőztetett, alaptalan és e részben a felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt, mert a marasztalt alpereseknek lakással és élelemmel ellátása az ellenérték megtérítésére vonatkozó kötelezettségre nézve egyetemlegességet jogilag nem szült. (Curia 1904 november 22. G. 319/904.) 411. Egyetemleges kötelem nem egyedül a feleknek kifejezésre jutott akaratából, a törvény külön rendeletéből vagy tiltott cselekményekből eredhet, hanem keletkezhet az magának a jogügyletnek természetéből, a jogügylet tárgyának oszthatatlanságából. (Curia 1904 június 20-án G. 490/1903. Azonos: 3339/904.) 412. A másodrendű alperessel történt 2*/. alatti megállapodás pedig hatályos az elsőrendű alperesre nézve is, mert jogszabály az, hogy ha több adós közül egyik a hitelezővel oly megállapodásra jut, a melynél fogva az egységes követelés valamely feltételhez vagy időponthoz kötötten egészben elenyészik, ez a megállapodás