Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Magánjog. állapitható meg és az idézett törvény 5. §-a szerint a 8%-on felül megfizetett kamat visszafizetése nem követelhető, a miből folyik, hogy a megfizetett kamatnak a tőkéből leszámítása sem követelhető. Azonban a 8%-on felüli mértéken megfizetett kamat ilyennek csak akkor tekinthető, ha az adós minden egyes fizetés alkalmával világosan kijelenti, hogy a fizetést a 8%-on felül kikötött kamatra kivánja teljesíteni és a fizetést ily kijelentés mellett tényleg 8%-nál magasabb kamatra teljesiti. Úgyde a felebbezési bíróság ítéletében nincs tényállásként megállapítva, hogy I. Gy. egyenes adós az egyes fizetések alkalmával ily kijelentést tett volna, azon megállapított tényállás pedig, hogy I. Gy. egyenes adós a történendő fizetéseknek a 8%-nál magasabb kamatokra számítását okiratilag vagy szóbelileg előre elfogadta, a vonatkozó elszámolásokat évenként megkapta és azok ellen kifogásokat nem emelt, az említett kifejezett kijelentés nélkül felperes nem volt jogosítva arra, hogy az I. Gy. részéről utóbb teljesített fizetéseket a 8%-nál magasabb kamat törlesztésére számítsa. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletének a szakértő véleményére alapított tényállása szerint, a felperes követelése akkor, ha az után csak 8% kamat számíttatik, a kereset beadása napján már teljesen kifizetettnek jelentkezik, ennélfogva felperes követelése az egyenes adós részéről teljesített fizetés által megszűnvén, a kezes alperesek fizetésre jogszerűen nem kötelezhetők. (Curia 1904 márczius i-én I. G. 580.) 400. Az ideigl. polg. prdts. 560. §-a értelmében a kamatok csak annyiban részesülnek a tőkével egyenlő rangsorban, a mennyiben ezt a rangsort törvény biztosítja számukra. Minthogy azonban a törvény az árverés napját megelőző 3 évnél régibb kamatnak ezt a rangsort nem biztosítja, az alsó bíróságoknak az a határozata, melylyel nem a végrehajtatót utasította perre a korábbi rangsor megállapítása végett, a törvény téves értelmezésén alapul. (Id. prdts. 318. és 338. §.) A végrehajtási jog feljegyzésének rangsorában bekebelezett perköltség nem tartozik az id. prdts. 564. §-ának második bekezdésében felsorolt előnyös költségekhez. (Curia 1904 június 9-én 4287. Fiumei eset.) 401. Kamat érvényesíthető külön keresettel, ha erre nézve alapos ok forog fenn. Ez a panasz alaptalan; mert az 1868. évi XXXI. t.-cz. 4. §-a helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a kamat külön keresettel csak akkor követelhető, ha erre nézve alapos ok forog fenn, tehát, ha a tőke még nem járt le, ellenben a kamat esedékessé vált, vagy ha a tőke fizetésére halasztás adatott; ilyen esetben tehát a külön perelt kamat után a kereset beadásától ujabb törvényes kamat is követelhető, az adott esetben azonban a kamatnak külön keresettel való perlésére alapos ok nem forgott fenn, sőt felperes keresetét a tőkére nézve is ugyanazon a napon adta be, következésképpen a