Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A kötelmek tartalma. A szolgáltatás tárgya. Kamat. 153 íelebbezési bíróság felperesnek a külön perelt kamat iránti követelését jogszabály megsértése nélkül utasitotta el. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904 április 8. 683/1903. I. G. sz. a.) 402. Anyagi jogszabályaink szerint a töke törlesztésének ténye, a mennyiben a tőke törlesztéséről tanúskodó okiratban a járulékokra vonatkozó igény kifejezetten fenn nem tartatott, annak a jog vélelemnek enged helyet, hogy a tőke járulékai is törlesztvék. (Curia 1904 szeptember 20. 3700.) 403. Az, hogy későbbi kamatok fizettettek, vélelmet állapit meg a mellett, hogy a korábbi kamatok is ki vannak fizetve. Ezzel szemben a követelő felperest terheli a bizonyitás és a régi kamatokról kiállitott okirat birtoka magában véve a ki nem fizetés mellett bizonyitékul nem szolgál. A m. kir. Curia: Megváltoztatandó volt ' az alsóbirósági Ítéletnek az alperesek marasztalását tartalmazó felebbezett rendelkezése, mert a másodbiróság ítéletének indokolásában helyesen kifejtettek alapján a kir. Curia szintén bizonyítottnak fogadta el azt, hogy a felperes 7200 forintot tevő tőkekövetelése után, az 1895. és ezt követő évekre lejárt kamatok kifizettettek s helyesnek fogadta el a másodbiróságnak azt az álláspontját, hogy eme bizonyított tényből folyóan jogvélelem áll fenn arra nézve, hogy alperesek jogelőde az 1895. evet megelőzően lejárt kamatot is megfizette a felperesnek és hogy ezzel szemben felperest terhelte a bizonyitás kötelezettsége arra nézve, hogy a kereseti követelés fennáll. Minthogy pedig az a puszta tény, hogy az alperesek jogelőde által aláirt 1894. évi február 2-án kiállitott A) alatti okirat, melynek eredetére nézve felperes kifejezetten beismerte, hogy a kérdésben forgó 7200 frt tőkekövetelés után elébb lejárt kamatról lett kiállítva, a felperes birtokában van, egymagában nem fogadható el valószínűsítő adatként arra nézve, hogy a keresetbe vett kamatkövetelés, daczára, hogy később esedékes kamatok törlesztve lettek, nem fizettetett ki, felperesnek az egyoldalú főeskü meg nem ítélhető : ezeknél fogva mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, felperest a keresettel feltétlenül elutasítani kellett. (1904 november 22-én 6046/1903.) 404. Az adóslevélben kikötött kártalanítási dij az adósnak csak esetleges és nem a tőke után időszakonként visszatérőleg és nem feltétlenül fizetendő tartozása, erre nézve tehát az 1877: VIII. t.-cz. 3. §-a alkalmazást nem nyerhetvén, a korlátolás telekkönyvi bejegyzésének helye nincs. A másodbiróság végzésének a korlátozást illető rendelkezése azonban megváltoztatandó és a korlátozásnak tkvi kitüntetése mellőzendő volt, mert az adóslevélben kikötött kártalanítási dij az adósnak csak esetleges és nem a tőke után időszakonként visszatérőleg és nem feltétlenül fizetendő tartozása, erre nézve tehát az