Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Kötelmi jog. Semmisség", és megtámadhatóság. 145 mány iránt szavatosságot vállalt, avagy hogy felperes arra kötelezte volna magát, hogy a kibérelt területen a legeltetést gyakorolni nem fogja; ennek kikötése nélkül pedig az ingatlan tulajdonosa nincs elzárva attól, hogy azért, mert a területet vadászatra kibérelte, azt a gazdasági elvek szerint használhassa. (1904 deczemben 15. I. G. 405/903. sz a.) 378. Az anyagi jogszabályok szerint az a fél, ki a szerződés megkötésénél lényeges tévedésben volt, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. — Az eladó tévedés miatt a szerződést joghatályosan meg nem támadhatja azon az alapon, hogy az eladott ingatlanok egy részének tulajdonjoga harmadik személy javára megítéltetett, s a szerződés érvényének elbírálásánál az, hogy a vevők a vétel megkötése után szereztek tudomást a reájok ruházott tulajdonjog vitás voltáról, nem bir sulylyal. A kir. ítélőtábla: Az anyagi jogszabályok szerint az a fél, ki a szerződés megkötésénél lényeges tévedésben volt, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Felperes maga sem állítja ezen esetek közül az elsőnek feniorgását, azt pedig alperesek tagadásával szemben nem bizonyította, hogy ezek a szerződés megkötésekor a tévedést felismerhették. Magának felperesnek F) alatti bizonyítékából az tűnik ki, hogy a vitás adás-vétel még 1895-ben, tehát az A) alattinak 1896 január 5-én történt kiállítása előtt köttetett, a C), D), E) alattiakkal elbirált per pedig csak 1896-ban indíttatott s a B) alatti betétmásolat szerint a tulajdoni igények is csak 1898-ban, tehát a szerződés létrejötte után jegyeztettek fel; e tényekből megállapítható ugyan, hogy alperesek a szerződés kötése utáni időben tudomást szereztek a reájuk ruházott tulajdonjog vitás voltáról, úgyde ezek a későbbi tények nem birnak sulylyal a szerződés érvényének elbírálásánál. Mindezekhez képest felperes a szerződéshez ragaszkodó alperesekkel szemben tévedés miatt a szerződést jogszerűen meg nem támadhatja, s ehhez neki az a tény sem ad jogot, hogy az eladott ingatlanok egy részének tulajdonjoga harmadik személy javára megítéltetett, mert ez a tény nem a vitás szerződésnek felperes, mint eladó részéről való megtámadhatóságát vonja maga után, hanem csak arra bir kihatással, hogy alperesek mily jogokat érvényesíthetnek az adás-vétel tárgyának utóbb történt elvonása folytán. Mindezek alapján az elsöbiróság ítélete helybenhagyatott. A kir. C u r i a: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokaiból. (1904 deczember 30. 9841/1904. sz. a.) 379. Végrehajtást szenvedett adóssal kötött szerződés a végrehajtást szenvedők hitelezőjével szemben hatálytalannak csak akkor tekinthető, ha mindkét szerződő félnél a kijátszásra irányuló szándék fennforog, erről pedig csak akkor lehet szó, ha az adóssal szerződő fél az adósnak a hitelezőt kijátszó szándékáról tudomással birt Grecsák: Magyar Döntvénytár X. 10