Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

134 Magánjog. vagy menthető tévedés esete forog fenn. (M. k. C. 1904 október 25. G. 265.) 354. A szerződést a felek egyértelmű szerződési akarata képezi,, az pedig, hogy az okirat nem tartalmazza a feleknek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a közokirattal szemben is bizonyítható. A k i r. C u r i a mint felülvizsgálati bíróság: A felebbezési bíróság azonban ítéletében megállapította, hogy az A) alatti szerződés megkötésében résztvevő felek már a szerződés megkötése idejében tudták azt, hogy a p—i erdőterületre nézve alperest egyedül a talaj használata illeti, míg ellenben az azon álló fák másnak a tulajdonai, hogy tehát alperes a haszonbérlemény eme részén álló fákkal nem rendelkezhet, mihez képest eme faállományt a felek kifejezetten a szerződés alul kivonták és a vágatás alul kivették, azonban az okiratot szövegező kir. közjegyző tévedése folytán lett a szerződés 12. pontja a szerződésben kitett, de a felek akaratának meg nem felelő módon szövegezve, továbbá, hogy a szerződő felek között a szerződés megkötése után sem volt vitás, hogy eme területen a favágás a haszonbérlőt nem illeti; végül, hogy felperes jogelődjének nem is volt szándoka ily jogot felperesre ruházni. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest kártérítési keresetével alperessel szemben elutasította; mert a szerződést a felek egyértelmű szerződési akarata képezi, az pedig, hogy az okirat nem tartalmazza a feleknek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a közokirattal szemben is bizonyítható, már pedig a felebbezési bíróság ítélete tényállásban megállapította, hogy a szerződést létesítő felek szerződési akarata az volt, hogy a n—i erdő fája a szerződés hatálya alul kivétessék. (1904 október i8~ G. 467/1904. sz. a.) A szerződések tárgya. (Tervezet 252—268. §) 355. Az a kötelezettség, a melyet valaki arra az esetre vállalv ha a másik szerződő fél a saját házassági kötelékének felbontása iránt válókeresetet indit, s a válóper sikerre vezet, mint a társadalmi rendbe és az erkölcsök fogalmába ütköző, turpis causát képez. Curia: Az A) a. levél tartalma szerint alperes részéről annak fejében köteleztetett felperes javára a 2000 K., ha ez a neje ellen a válópert folyamatba teszi; miután pedig e jogczim —• mint a társadalmi rendbe és az erkölcsök fogalmába ütköző — turpis causát képez, abból pedig a felperes jogokat nem érvényesíthet, alperest pedig kötelezettség nem terheli annak daczára sem, ha alperes részben e kötelezettségnek meg is felelt, mert (naturális obligatio) bíróilag nem érvényesíthető kötelem lévén, alperes csupán a teljesítés visszatérítését nem követelheti, mig ellenben a nem teljesített köte-