Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Kötelmi jog. Szerződés. helő gondatlanság pedig ilyen körülmények között nem a kártérítési kötelezettsége megszüntetésére, hanem a kár megosztására szolgálnat okul. A bányatörvény 187. §-a szerint minden bányavállalkozó bányája üzletének a bányatörvények megtartásáért a bányahatóságnak felelős; ez a kötelezettség a mű haszonbérbeadása által sem szűnik meg és ugyanez áll a bánya társtulajdonosaira is, kik az őket illető kötelességek teljesítéséért egyetemlegesen felelősek; ebből a törvényes rendelkezésből pedig jogszerűen következik, hogy ha a bányatörvény meg nem tartásából a bányaüzemben a munkásokat baleset éri, ez által okozott vagyoni hátrányokért mindazok, a kiket a bányatörvény megtartásának kötelezettsége egyetemlegesen terhel, ma.gánjogilag egyetemlegesen még akkor is felelősek, ha a baleset megtörténte az ő személyes közvetlen tényükre vissza nem is vezethető. Már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a baleset megtörténte idejében az illető bányának az 1—V. rendű alperes társtulajdonosa és a 3. alatti okirat tartalmához képest a VI. rendű alperes habár csak feltételes vevője, de birlalója és így vállalkozója volt; következésképpen alperesek a felperest a baleset által ért vagyoni hátrányért, illetőleg ennek aránylag megosztott részéért egyetemlegesen felelősek és felperes eziránt igényét a törvényes elévülési időn belül egyenesen az alperesek ellen és bármikor érvényesíthette. (1904 jan. 20. G- 492/903.) Kötelmi jog. I. Szerződés. A szerződés megkötése. (Tervezet 932—944. §.) 346. Az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképpen föltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás vagy akaratkijelentés előzze meg, hanem a szerződésbe fölvett föltételek akkor is kötelezővé válnak, ha a szerződés az egyik fél által irásbafoglaltan, a többi szerződő felekkel elfogadás és aláírás végett közöltetik, és azt az irni és olvasni tudó ellenérdekű felek tényleg aláírják. Ezzel szemben nem is vitatható sikerrel, hogy a szerződés nem foglalja magában a szerződő felek valódi szerződési akaratát, csak ha az bizonyittatik, hogy tévesztés vagy menthető tévedés esete forog fenn. (Curia 1904 okt. 25-én G. 256.) 347. Ha a közgyűlés a városi tanácsot a szerződés megkötésével megbízta, abból az következik, hogy a szerződés létrejötte írásbeli alakhoz volt kötve, minthogy pedig az Írásbeli szerződést, melyben annak érvényét felperes maga a közgyűlés jóváhagyásától tette 9*