Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
132 Magánjog-. függővé, a közgyűlés nem hagyta jóvá, kimondatott, hogy a felek közt szerződés létre sem jött. (A m. kir. Curia 1904 nov. 2. 6446/903.) 348. Ha a felek abban egyeztek is meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb Írásbeli szerződést állitanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az irásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben birhatna befolyással, ha a felek a szóbeli, vagy levelezés utján létesült megállapodás érvényét kifejezetten irásba foglalástól tették volna függővé. Minthogy eme, a szerződés lényeges alkatelemeit magukban foglaló levelek tartalma szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a felek a szerződés lényeges feltételeire, nevezetesen a haszonbérlemény miségére, a haszonbérlet tartamára és a haszonbéri összegre nézve egyértelmű megállapodásra jutottak és felperesek a haszonbérlemény tárgyát alperesek birtokába is bocsátották, és a szerződésnek tervbevett irásba foglalása egyedül azért maradt el, mert felperesek a 2. sz. alatti levélben közölt és alperesi részről elfogadott feltételtől eltérően a bérleményen emelendő házépítésre nézve a haszonbérlőre az eredeti megállapodásnál terhesebb kötelezettséget akartak hárítani, annálfogva az irásba foglalásnak a felperesek hibájából történt elmaradása mellett is a felek között a haszonbérleti szerződés a szerződési pontozatoknak mindkét fél részéről történt előzetes elfogadása és a haszonbérleménynek közmegegyezéssel történt birtokbavételével joghatálylyal létrejöttnek tekintendő, minélfogva felperesek a czimen, "hogy közöttük és alperesek között joghatályos szerződés nem áll fenn, az ingatlan visszabocsátását jogszerűen nem követelhetik; mert általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a felek között a haszonbérleti szerződés joghatálylyal létesül, ha a felek a létesített jogviszony lényeges feltételeire nézve határozott megállapodásra jutottak, ez pedig megtörtént azáltal, hogy a haszonbérlemény tárgyára, a haszonbérlet tartamára és a haszonbéri összeg mennyiségére nézve a kölcsönös megegyezés létesült; továbbá, mert ha a felek abban egyeztek is meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződést állitnak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az irásba foglalás meg nem történt, csak abban az esetben birhatna befolyással, ha a felek a szóbeli vagy levelezés utján létesült megállapodás érvényét kifejezetten irásba foglalástól tette volna függővé, ilyen kijelentés azonban a becsatolt iratokban nem foglaltatik és mert, ha az egyik szerződő fél az írásbeli szerződésbe oly kikötéseket kíván felvétetni, amelyek az ajánlattévő részéről közölt és a másik fél által már elfogadott feltételekben nem foglaltattak, ez utóbbi ezeket az ujabb kikötéseket elfogadni nem köteles és ha ennek következtében a szerződésnek irásba foglalása meg is hiúsult, ez a közölt pontozatok elfogadása által már létrejött jogügyletnek hatályosságát nem érintheti. (Hasonló értelemben döntött a kir. Curia 1901. évi január 31-én I. G. 589/1900. sz. a.)
