Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Úrbéri jogviszonyok. 117 316. Ha a volt földesúr a tulajdonát képező földet bizonyos évi szolgáltatások ellenében örökáron eladta s magának a kibecsültetés szabadságát, és a megvevő fél magvaszakadása esetére a földesúri örökösödési jogot fentartotta, ugy, minthogy ezen jogok azonosak a földesúrnak a jobbágytelkekre fennállott jogaival, ezek az ősiség megszüntetésével hatályukat vesztették. E perben az eldöntendő kérdés az, hogy az A. a okirat alapján, melyszerint H. I. a győri községben levő curiális fundusának */a részét, mely a malom felé van, 1845 április 6-án bizonytalan, vagyis határozatlan időre, évenkint 30 nap szolgálata s 1 forint pengő pénz fizetése mellett, örökben eladta s általengedte Sz. Gy.nek, fentartván magának és örökösei részéről a Hármas Törvénykönyv I. R. 40. és III. R. 30-ik czikkelyeihez képest mind a kibecsültetés szabadságát, mint pedig a megvevő fél magvaszakadása esetében a földesurasági örökösödést; — jogosult-e felperes, mint nevezett eladónak jogutóda és mint a felek jelenlegi tulajdonosa, e telket az azon levő épület becsértékének" kifizetése mellett, a jelenlegi birtokosoktól visszavenni? Megemlítve azt, hogy a telek birtokát Sz. Gy. K. C.-nek s ez M. M.-nak, alperesek jogelődének a nevezett földesúr megegyezésével eladta, s a megegyezés az A. a. okiratra 1848 márczius 4-én rávezettetett, a H. T. K. I. 40. és III. 30. czimeiben foglalt jogoknak az átengedett telekre fentartása nem tekintendő másnak, mint a földesúrnak a jobbágy telkekre vonatkozóan létezett jogának a majorsági zsellértelekre való kiterjesztésének, vagyis az A. a. okiratban fentartott jogok azonosak a földesúrnak a jobbágy telkekre fenállott jogaival. Minthogy pedig a földesuraknak a H. T. K. I. 40. és III. 30. czikkein alapult jogai és ősiség az urbériség megszüntetésével hatályukat vesztették, hatálytalanok ezek az úrbéri természetű majorsági zsellérbirtokokra is. {Curia 1904 deczember 13. 5701/904. sz. a.) 317. Az uradalomnak az egyházlátogatásról (canonica visitatio) felvett okiraton alapuló kötelezettsége mint dologi teher annak világos átvállalása nélkül is átszállott felperesre, mint az uradalomhoz tartozó ingatlanok legnagyobb részének, köztük az uradalom fejének (caput bonorum) megvevőjére, — hacsak ki nem mutattatik, hogy a dologi kötelezettség az uradalomhoz tartozott azokat az .az ingatlanokat terhelte, melyek az előbbi tulajdonos birtokában maradtak, vagy erről harmadik személyek birtokába mentek át. Ezt előre bocsátva a másodbiróság Ítélete helyben hagyatik indokaiból és azért, mert az üszöghi uradalomnak az egyházlátogatásról (canonica visitatio) felvett okiraton alapuló kötelezettsége mint dologi teher, annak világos átvállalása nélkül is átszállott felperesre mint az uradalomhoz tartozó ingatlanok legnagyobb részének, köztük az uradalom fejének (caput bonorum) megvevőjére, ha csak ki nem mutattatik, hogy a dologi kötelezettség az uradalomhoz tartozott azokat az ingatlanokat terhelte, melyek az előbbi tulajdonos birtokában maradtak, vagy erről harmadik személyek