Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

104 Magánjog. nem indításáról van szó: e kérdésben az 1881 : XLI. t.-cz. 57. §-ának harmadik bekezdése sem alkalmazható. (1904 május 3. 2269.) 279. A kereset szerint felperes abban a kisajátítási ügyben, mely kisajátítás az alperes érdekében tétetett folyamatba, munkadijai megtérítését követeli, melyekért nemcsak hogy díjazást nem nyert, de azok megállapítása és megtérítése iránti követelésével a közigazgatási hatóságok által el is utasíttatott. E szerint felperes lényegileg olyan magánjogi keresetet kiván érvényesíteni, a mely a dolog ily állásában csakis birói uton érvényesíthető. (Curia 1904 ápril. 6. 2098/904.) 280. Ha a kisajátító és a kisajátítást szenvedő fél között ugy a kisajátítási tervre nézve, mint az árra nézve a megegyezés létrejött, a birtokba vezetés a rendes bíróságnál kérelmezendő. Ily esetekben az 1881. évi XLI. t.-cz. 45. §-a alkalmazásának — mely szerint a munkálatok megkezdését sürgősség esetén a kereskedelemügyi miniszter a törvényben megszabott feltételek mellett megengedheti — helye nincsen. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1900. évi 17.597. sz- határozata. Hozzám intézett felterjesztésére, •—• melylyel D. r. t. város polgármesterének az állami gymnasium építéséhez és uj utcza nyitásához F. T. dr. kisajátított terület sürgős igénybevételének engedélyezése iránti folyamodványát bemutatta — a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg értesitem alispán urat, hogy a szóban forgó ingatlan sürgős igénybevételét az 1881. évi XLI. t.-cz. 45. §-ának alkalmazásával s annak alapján nem engedélyezhetem. Ugyanis a kérdéses ingatlanra nézve a tulajdonossal az egyezség létrejött, sőt annak kártalanítási ára tulajdonos által fel is vétetett, ennélfogva ezen ingatlanra nézve az 1881. évi XLI. t.-cz. 45. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, mert az abban felsorolt esetek a jelen ügyben fenn nem forognak. Erről D. r. t. város közönségét értesítse azzal, hogy a kisajátítási tervre vonatkozó jogerejü közigazgatási határozat alapján joga van a birtokba vezetést a kisajátítási törvény 40. §-ának utolsó bekezdése szerint illetékes bíróságnál kérelmezni, mert a kisajátítási törvény 40. §-ának utolsó bekezdéséből, mely szerint a kisajátítási tervre vonatkozó jogerőre emelkedett közigazgatási határozat az iratokkal együtt kivétel nélkül minden esetben, tehát azon esetben is, ha a felek között minden kérdésre nézve egyezség jött létre, a bírósághoz átteendő, az következik, hogy a kisajátítási tervre vonatkozó közigazgatási határozat jogerőre emelkedése után minden további eljárás már a bíróság hatáskörébe tartozik, és mert a kisajátítási törvény 45. §-ának utolsó bekezdése értelmében az ezen szakaszban felsorolt esetekben a birtokba vezetést a bíróság foganatosítja, mely rendelkezés analógia utján a jelen esetben is alkalmazható.