Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tulajdon. Általános szabályok. 105 281. Az ingatlan egy részének jövedelmezőségében beállott kár megtérítése iránt folyó perben is az ingatlan jövedelmezősége a maga egészében birálandó meg. Ha a kártérítési követelés nem kisajátítási eljárásban merült fel, nem lehet figyelmen kivül hagyni azt az értékemelkedést, amit ugyancsak a kártckozó cselekmény okozott. A k i r. törvény sz ék: Felperes keresetével elutasittatik. Elvileg ugyan alperes a közérdekben létesített mű által magánosoknak okozott kárt megtéríteni köteles, mert a közérdek magánjogokat csak annyiban szüntethet meg, amennyiben ezt a köz érdeke megkívánja, de amennyiben ezen jogok pótolhatók, azok pótlandók is. Ki van mutatva a jelen esetben, hogy a felperes ingatlanainak a Ferencz Tózsef-hid feljárójával létesítendő bérjövedelmei egészben nem csökkentek; ha ez a földszinti korcsmahelyiségre nézve ezen közmű behatásának eredménye lenne is, a mi a jelenlegi nyomott gazdasági viszonyok mellett egyáltalában igazoltnak nem tekinthető, még az esetre is el volna felperes utasítandó, mert az ingatlan jövedelmezősége egészben birálandó el s kétségtelen, hogy ez esetben a közmű általi értékemelkedés alperes javára figyelembe veendő. Nem talál azon felperesi érvelés, hogy az értékemelkedés számításba nem vehető, mert ezt a kisajátítási törvény azon ingatlanrész tekintetében mondja ki, mely a kisajátítás tárgyát képezé. A megmaradó részben való értékemelkedést, igaz, a tulajdonos kiadni nem tartozik, de ez következik azon elvből, hogy a közérdekben létesített mű hasznait senki sem tartozik kiadni, másrészt azonban kártérítést mégis csak az követelhet, ki kárt kimutatni képes. A k i r. t á b 1 a: A felperes épületét környező térség feltöltése nem városrendezés, hanem a hidfeljáró, tehát a hídépítés okozata gyanánt jelentkezik, igy az alperes esetlegesen kártérítésre kötelezhető volt volna; továbbá a tényleges jövedelem megállapításánál a lakbér-vallomást sem lehet egyedül irányadónak venni, mindazáltal az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni, mert amint az elsőbiróság ítéletében megfelelően foglaltatik, az ingatlan jövedelmezősége a maga egészében birálandó meg s a vendéglőhelyiség bérösszegében bizonyított némi csökkenést a néhány év óta általánosságban bekövetkezett lakásbéresésnek, főként pedig annak a köztudomású ténykörülménynek lehet tulajdonítani, hogy a rakparti piacz a központi vásárcsarnokba helyeztetett át, mely környéken virágzó uj vendéglök keletkeztek. Továbbá ugyancsak köztudomású s igy szakértők meghallgatása nélkül az is megállapítható, hogy amennyiben a felperes ingatlanának forgalmi értéke korábbi értékénél ez idő szerint kisebb volna, amire egyébként felperesek semmi tájékozást nem nyújtottak, ezt csak a bekövetkezett általános értékcsökkenésnek lehetne betudni, mert a létesített hid s a fővámtér rendezése az itt fekvő ingatlanok, tehát a felperesek ingatlana értékére is okszerüleg emelőén hatott, kétségtelenül legalább is annyira, mint amily hátrányt rejt magában a ház átépítéséig környékének feltöltése; ezt az értékemelkedést pedig nem lehet figyelmen kivül hagyni annálfogva, mert a kártérítési követelés nem kisajátítási eljárásban merült fel.