Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tulajdon. Általános szabályok. 103 276. Az ingatlan felszerelése és termése az ellenkező bizonyításáig annak a tulajdonául vélelmezendő, a ki az ingatlannak tulajdonosa. (Curia 1903. deczember 9. G. 381/903. sz. a.) 277. Az országbirói értekezlet 21. §-a szerint az ingatlan dolgokat tárgyazó jogviszonyok azon terület joga szerint itélendők meg, a melyen az ingatlan fekszik és igy a Magyarországon fekvő ingatlanra vonatkozó ajándékozás fenforgása és visszavonhatása is a magyar magánjog szabályai szerint birálandó meg. A m. k i r. Curia: Felperes keresetét azon jogczimen indítja, hogy ő nejét az alperest a budapesti 4467. hr. sz. a. felvett ház felével megajándékozván, azt a telekkönyvbe nevére bekebeleztette, alperes pedig ezen ajándékra nézve érdemtelenné vált, minthogy ót hűtlenül elhagyta és házasságtörést is követett el, a melyek miatt vastag hálátlanság okából az ajándékot visszavonja s a ház fel ereszének nevére leendő bekebleztetését kéri. Felperes az ajándékozás visszavonására való jogát az osztr. polg. törvénykönyv 948. §-ára alapítja abból az okból, mert az ő községi illetősége Horvátországban Zimony lévén, ottan a nevezett törvény van még érvényben. Fz a törvény azonban a jelen esetben, eltekintve attól, hogy a felek közt folyamatban levő válóperben a kir. Curiánál található előiratok szerint az 5416/902. sz. végzésével megállapítva lett, hogy felperes Budapesten községi illetőséggel bir, már egyedül abból az okból sem alkalmazható, mert az országbirói értekezlet 21. §-a szerint az ingatlan dolgokat tárgyazó jogviszonyok azon terület joga szerint itélendők meg, a melyen az ingatlan fekszik. Fnnek folytán a keresetben állított ajándékozás fenforgása és visszavonhatása is a magyar magánjog szabályai szerint birálandó meg. (Curia 1904 január 12-én 4726/903.) 278. Az 1881: LIX. t .-cz. 11. és 12. §§-ainak rendelkezései csakis peres eljárásra, illetőleg végrehajtási ügyekben benyújtható Írásbeli beadványokra vonatkoznak, a kisajátitási kártalanítási eljárás pedig, mint külön törvény által szabályozott, sem peres eljárásnak, sem végrehajtási ügynek nem tekinthető. A m. kir. Curia: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával, kisajátítónak az elsőbiróság végzése ellen beadott felfolyamodása hivatalból visszautasithatónak nem találtatván, a kir. Ítélőtábla e felfolyamodás folytán az elsőbiróság végzésének érdemben megbirálására utasittatik, mert: az 1881 : LIX. t.-cz. 11. és 12. §§-ainak rendelkezései csakis peres eljárásra, illetőleg végrehajtási ügyekben benyújtható Írásbeli beadványokra vonatkoznak, a kisajátitási kártalanítási eljárás pedig, mint külön törvény által szabályozott, sem peres eljárásnak, sem végrehajtási ügynek nem tekinthető; és minthogy a jelen esetben nem a kisajátítási kártalanítási ügyben használható jogorvoslatról, hanem ez eljárás meg-, vagy meg