Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

65 mert a felebbezési bíróság ítéletének felperesek által e részben meg nem támadott tényállása szerint ezeknek a szerződésbeli illetményeknek számbavételét felperesek nem kívánták; és mert habár a 32. és 35. sz. szerződésekre vonatkozással felperesek az alapperbeli ítéletek által azért utasíttattak el keresetükkel, mivel eme szerződések valódiságát nem bizonyították és habár a perújítás során felperes a valódiság bizonyítására tanukra hivatkozott, a fenti tényállásra való tekintettel a tanuk kihallgatása nem vonatkozik ügydöntő ténykörülményre, a menynyiben ha a 32. és 35. sz. szerződések valódiak is volnának, annálfogva, hogy az azokban irt területrészek beszámítása nem kívántatott, a szerződés valódiságának kérdése szükségtelen, a minélfogva a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt a perújítási kereset eme részének elutasításával. Panaszolják felperesek azt is, hogy a felebbezési bíróság lényeges alaki jogszabálysértést követett el, a midőn a 60. sz. V. Mihály féle szerződésnél az eredeti tkv. betekintéséből nem állapította meg, hogy az alapperben teljesítésképen elfogadott három hold 790 D-öl területen kívül ugyanezen telekkönyvben még egy hold 790 IZl-öl terület van alperes javára bekebelezve, továbbá, hogy a 61. sz. szerződésnél minden indokolás nélkül mellőzte és egyáltalában nem vette figyelembe, hogy a m-i II. rész 905. sz. tkv. adatai alapján négy hold, 610 D-öl az alperes javára még beszámítandó. Ezt a panaszt azért nem lehetett figyelembe venni, mert felperes sem a perújítási keresetnek tartalma, sem a perújítási tárgyalások során az alapperbeli ítéletnek a 60. és 61. sz. szerződésekre vonatkozó elutasító részét nem támadta meg perújítással. A mi az alperesnek azt a felülvizsgálati panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság az ő általa az alapperbeli ítéleteknek az ő marasztalását tárgyazó részek hatályonkívülhelyezésére és 25,106 K tőkének visszafizetésére irányuló viszonkeresetét jogszabály megsértésével utasította el, a m. kir. Guria ezt a panaszt a felebbezési bíróság ítéletében elfoglalt helyes jogi álláspontra alapított és e helyütt egész terjedelmükben elfogadott jogi indokokból alaptalannak találta. A mi az alapperbeli marasztalási tőke után alperes ellen Curiai határozatok. XIX. köt. 5