Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
6G megítélt kamatokra vonatkozóan mind a két fél által emelt felülvizsgálati panaszokat illeti, az alapperbeli Ítéletek által az a tényállás nyert jogerős megállapítást, hogy alperes a kamatoknak az alapkeresetben megjelölt időponttól, vagyis az 1900. évi január hó 1-étől kezdve való megítélése ellen nem tett kifogást, a marasztalásnak jogalapját tehát alperesnek a kamatok megítélésébe kifogás nélkül tőrtént beleegyezése képezte. Minthogy az alapperbeli ítéletek által jogerős megállapítást nyert, hogy felperesek az adásvételi szerződésben őket mint eladókat a vétel tárgyának az ott megállapított terület szerinti mennyiség erejéig való átadására nézve kötelezettségüknek eleget tettek, továbbá, minthogy a jelen esetben alkalmazandó ausztriai ált. polg. tvkv. 1063. §. szerint, ha a dolog a vevőnek az eladó által a nélkül, hogy a vételpénzt megkapta volna, átadatik, akkor a dolog hitelbe van eladva; minthogy a hitelezett vételár megfizetésében alperest az ausztr. ált. polg. tvk. 1334. §-ára való figyelemmel a kereset beadásával történt birói megintés napjától kezdve rendszerint késedelem terheli: az alperesnek a kereset beadásának napjától a késedelmi kamatok tekintetében fennálló fizetési kötelezettségére nézve az a körülmény, hogy ő a kamatok megítélése ellen a kereset beadása után a per folyamán kifogást tett-e vagy sem, mi befolyással sem bir, a minélfogva a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azáltal, hogy a kereset beadása előtti időre megítélt alapperbeli késedelmi kamatok tekintetében alperest perújitási viszonkeresetével elutasította. Minthogy másrészt a kereset beadását megelőző időre a késedelmi kamatok egyéb megállapodás hiányában csak úgy Ítélhetők meg, ha azokra az eladó magát kötelezte, az erre való kötelezettségének fennállására nézve pedig az alapper során kifogás nélkül való beléegyezésen kívül más jogalap nincsen; minthogy azonban alperes a perújítás során hivatkozott tanuk felajánlásával új bizonyítékot hozott fel arra nézve, hogy Ő a kamatok megfizetése ellen tiltakozott: a felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy az alperes által ez irányban kért tanúkihallgatást