Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

m Minthogy a NB. a. kötelezvény tartalma szerint az elsőharmadrendű felperesek részéről felvett 4000 K kölcsöntőke öt év alatt részletekben volt visszafizetendő, az alperes pedig a fenti tényállás szerint az 1911 november 12-én megfizetett 1600 K tőkerészletet utolsó részlet gyanánt fogadta el és engedte a kezében levő kötelezvényre feljegyezni. Minthogy továbbá jogszabályként áll, hogy olyan esetben, a mikor valamely tarlozás részletekben fizetendő vissza, akkor az utolsó részlet lefizetésével és ilyenül elfogadásával korábbi részletek törlesztetteknek vélelmezendők; ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az első 800 K tőkerészletet és kamatját az utolsó részletnek ilyenül lefizetése és elfogadása által törlesztettnek vette. Végül anyagi jogszabály sértése más irányban sem forog fenn. Ugyanis a felebbezési biróság tényállásként megállapította, hogy a kereseti kötelezvényen alapuló 4000 K kölcsön 800 K-t kitevő első részletét és 240 K-t kitevő egy évi kamatját, vagyis összesen 1040 K-t W. Emil körjegyző az alperes részére és az ő tudtával beszedte, ezt kölcsönképen megtartotta, az alperes pedig beleegyezett abba, hogy ez az összeg kölcsön czímén W. Emilnél maradjon és a többi részletek és a kamatok fizetésekor a 4000 K kölcsön első részletének és egy évi kamatjának ilyképeni megfizetését teljesítésképen tudomásul vette és mint ilyent elfogadta. Ilyen tényállás mellett az alperes közt és W. Emil közt nem az a jogviszony keletkezett, hogy a felperesek tartozása tekintetében W. Emil új adósként járult, a nélkül, hogy a felperesek a kötelezettség alól felmentettek volna, hanem az 1040 K első részletnek az alperes részéről W. Emilnél kölcsönképen meghagyásával a felperesek fizetési kötelezettsége erre a részletre nézve a alperes irányában jogilag megszűnt és az alperes javára W. Emillel szemben áj kölcsönügylet keletkezett, a felebbezési biróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy ezáltal a felperesek kötelezettségét a szóbanforgó első részlet tekintetében az alperessel szemben jogilag megszűntnek, a további részletek nem vitás megfizetésével pedig az alperes egész követelését kiegyenlítettnek Ítélte, mindezek jogi következményekép pedig az alperest a kötelezvény kiadására kötelezte. (Kir. Guria G. 84/1913. 1913 november hó 5-én.)