Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
18 3378. Kártérítést szerződési viszonyokban csak az a szerződő fél követelhet, a ki szerződési kötelezettségét a maga részéről teljesíteni kész és ennek jelét is adja. A m. kir. Guria özv. K. Simonná St. Teréz felperesnek B. Dénes alperes ellen 20,340 K kártérítés és jár. iránti sommás perében a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a felebbezési bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás megállapítására és az összes költségnek melyik peres fél által viselése kérdésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasította a következő indokolással: A felperes panasza lényegileg az, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jogszabály sértésével mondotta ki azt, hogy a felperes a bérelt villa visszabocsátására nem volt kényszerítve azáltal, hogy az alperes a bérleti viszony megszüntetése és a bérlemény visszabocsátása iránt indított perben a felperest a bérlemény visszabocsátására kötelező elsőbirósági ítéletet nyert és jogszabályt sértett, a mikor felperest a bérleménynek kényszer nélkül, saját akaratából visszabocsátása miatt a kártérítési igényéről lemondottnak tekintette és a kártérítési keresetet elutasította, holott az elsőbiróságnak a visszabocsátási kötelezettséget kimondó, bár jogerőre nem emelkedett és utóbb a felsőbíróságok által megváltoztatott ítélete a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható volt, a felperes pedig a végrehajtást bevárni nem tartozván, a bérleményt kényszer hatása alatt bocsátotta vissza s kártérítési igényét fenntartotta, tehát erről lemondottnak nem tekinthető. Nem bir ugyan megállható alappal az a panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett volna akkor, a mikor a bérlemény visszabocsátását végrehajtási kényszer alatt történtnek ki nem mondotta, mert a visszabocsátás iránt lefolyt perben 1910 április 7-én 1910. Sp. 61. sz. a. hozott elsőbirósági Ítélet a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak kimondva nem volt és az alperes a S. E. 117. §-a 4. pontja és 124. §-a alapján a megszabott határidő alatt kiegészítő ítélet meghozatala iránt nem is folyamodott, sőt arra való tekintettel, hogy a bérlet tárgya nem egy helyiség, hanem számos szobából és egyéb helyiségekből álló egész ingatlan volt felszereléssel együtt, a
