Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

34 nem rendelkezelt, mert azok az esetek a most eldöntött esettel nemcsak, hogy nem azonosak, de még nem is hasonlók. Ekként az alperesnek az anyagi jogszabály sértésére, a helyes jogszabály nem alkalmazására és nem létező jogszabály helytelen alkalmazására vonatkozó panasz is alaptalan levén, őt felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 80/1913. 1913 október hó 18-án.) 3371. Jogszabály, hogy ha a vevő a vétel idején tudomással bírt arról, hogy a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedő elleni követelése a vétel idején fennállott és végrehajtást szenvedő végrehajtás alá vonható más vagyonnal nem bír és a vételár nem a végrehajtató követelésének kiegyenlítésére fordíttatott, a végrehajtás tárgyának elidegenítése a hitelezők jogainak kijátszására irányulónak tekintendő. A m. kir. Curia R. Ghaim felperesnek dr. Sz. József, mint a sz í takarék- és hitelbank engedményese alperes ellen ingóknak a bírói zár alóli feloldása és jár. iránti sommás perében felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás tüzetes megállapítására és arra utasította, hogy a perköltség viselésére is kiterjedő üj Ítéletet hozzon, a következő indokolással: Felperes panaszai alaptalanok. Felperes előkészítő irata rendén bizonyítani akarta és bizonyítékot ajánlott is arra, hogy a vételár nem 2000, hanem 8000 K volt és hogy az előkészítő irathoz csatolt «egyezség)) czímű okiratba foglalt jogügylet valódi és B. Mózes ennek alapján az egyezség czímű okiratban megjelölt háznak 1911. évi bérével szabadon rendelkezhetett és a felebbezési bíróság a bizonyításfelvételt el nem rendelte abból az okból, hogy felperes vonatkozó bizonyítékait elkésetten terjesztette elő; és a felebbezési bíróság ítéleti tényállásaként megállapította, hogy a vételár 2000 K volt a háznak 8—10,000 K értékével szemben és hogy B. Mózes