Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

24 mását és a szakértők véleményét szabadon mérlegelhette és indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegelésének az az eredménye, hogy a tanuk vallomásának és a szakértők véleményének hitelt mennyiben tulajdonított és hogy a munkaadó által a munkabérből az el nem végzett vagy hiányosan elvégzett munkálatok kiegészítése végett visszatarthatónak mily összeget állapított meg, a S. E. 64. és 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A S. E. 65. §-a értelmében a bíróság, a mennyiben véleményének megalkotásához szükségesnek találja, a szakértők meghallgatását a peres feleknek erre irányuló kérelme nélkül is elrendelheti és foganatosíthatja, ha tehát azt a felebbezési bíróság hivatalból elrendelte, ezzel eljárási jogszabályt nem sértett. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint nem vitás peres felek között, hogy peres felek a farkasdi gör. kel. szerb templom kijavítása és felékítése tárgyában az A) alatti okirat és azt kiegészítő későbbi megállapodás alapján szerződtek. Az A) alatti okirat 1. pontja szerint felperes arra kötelezte magát, hogy a) a templomi székeket, felszékeket, éneklő-székeket, trónusokat, emelvényt stb. a szükséghez képest megaranyozza; b) hogy a templomot belül kifesti és kívül tartós színnel befesti; hogy végül c) a templomot faltól falig kiválasztott kővel, és felülvizsgálati kérelme szerint mozaik lapokkal kirakja. Jogszabály szerint a szerződési megállapodás a szerződő feleket törvény erejével köti és felperesnek a most említett általános lekötelezésében úgy a püspöki széknek említett feldíszítése, mint a templom tartozékát képező kórus-lépcsőknek kimeszelése és a templomi szerek elhelyezésére szolgáló helyiségnek kőlappal beburkolása jogilag bennfoglaltnak tekintendő, minthogy a felebbezési bíróság ítélete szerint felperes nem kérte megállapittatni és a felebbezési bíróság nem is állapította meg, hogy ezek a munkálatok szerződésileg kifejezetten kivétettek a fennebbi általános megjelölés alól. A felebbezési bíróság Ítélete szerint tényként azt is megállapította, hogy a templom külfalai megfelelően színezve nem lettek,