Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

22 alaposnak találtatott az alperesnek az a panasza, hogy a feleb­bezési biróság anyagi jogszabályt sértett akkor, a mikor a B) alatti okiratba foglalt engedményezési ügyletet joghatályosnak tekintette és ez alapon a lefoglalt követelésből 2000 K-t és kamatját a foglalás alól felmentette. A B) alatti okirat tartalmából, de a per adataiból is két­ségtelen, hogy a felperesek leányai, tehát legközelebbi rokonai a végrehajtást szenvedő B. Béláné L. Ilonának, a kik szülőikkel egy háztartásban élnek; a 3. V. alatt csatolt kielégítési végrehajtási kérvényből és végzésből, valamint az ahhoz csatolt birói egyezségből pedig nyil­vánvaló, hogy az alperes jogelődének, B. Pálnak a végrehajtást szenvedő elleni az a követelése, a melynek behajtása végett az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint az igényelt követelést lefoglaltatta, az 1903. évi január 28-án történt engedményezés előtt már 1890. évben fennállott és a felperesek erről a követe­lésről már az engedményezés előtt tudomással birtak, mert közülök B. Margit és a másodrendű felperes nevében a közös apa mint törvényes képviselő a 3. •/. alatt csatolt igénykereset szerint az atyjuk és anyjuk ellen 1897. évi augusztus hó 24-én foganatosí­tott végrehajtáskor lefoglalt ingóságok iránt igénypert támasztott, de különben is a közel rokonok egymás vagyoni viszonyait ismerik. Az állandó birói gyakorlaton alapidő jogszabály az, hogy a közel rokonok közötti vagyonátruházások, ha azok által az átruházó fél hitelezőinek kielégítése elől a nagyon elvonatik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem bírnak. Ezekhez képest, tekintettel arra is, hogy a felperesek nem is ajánlottak bizonyítást arra nézve, hogy a végrehajtást szen­vedőnek a B) alatti engedményezés után az alperes jogelőde követelésének kielégítésére elegendő más vagyona maradt volna, a végrehajtást szenvedő anya részéről a saját leányai javára tel­jesített engedményezési átruházást a fenti jogszabálynál fogva, a melyet a felebbezési biróság alkalmazni mellőzött, a végre­hajtató hitelező örököseivel szemben hatálytalannak kimondani és ezen az alapon a felebbezési biróság Ítéletének azt a meg­támadott részét, a mely szerint a lefoglalt követelésből 2000 K és letéti kamatja a foglalás alól felmentetett, megváltoztatni, az igénykeresetet pedig ebben a részében is elutasítani kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents