Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
19 akképen megváltoztatta, hogy alperes ideiglenes nőtartásdíj-fizetési kötelezettségének kezdő időpontjául 1911. évi deczember hő 24. napját állapította meg és ehhez képest alperest arra kötelezte, hogy ettől az időtől a jelen ítélet keltéig lejárt részleteket egy összegben ; az ezután lejárandókat pedig minden hónap 24. napján előlegesen, továbbá felülvizsgálati eljárási részköltséget felperesnek a felebbezési bíróság Ítéletében kitett idő és jogkövetkezmény terhe alatt megfizesse; egyebekben úgy felperest mint alperest, még pedig utóbbit felülvizsgálati kérelmével egészben elutasította és a megállapítotton felüli felülvizsgálati eljárási költséget peres felek között kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Alperes a felebbezési biróság Ítéletének a kereset főtárgyát tevő, az ideiglenes nőtartásdíj fizetési kötelezettséget megállapító részét is megtámadván, azért felülvizsgálati kérelme elsősorban vétetett megvizsgálás alá. Igaz ugyan, hogy felperes a felebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint-a házassági bontóperben felvett jegyzőkönyv rendén kijelentette, hogy alperes ellen vagyonjogi igényt nem támaszt; ez a kijelentése azonban csak abban a perben támasztható vagyonjogi igények követelésére nézve bírhat esetleg befolyással, és nem tekinthető a más biróság hatáskörébe tartozó követelésre oly lemondásnak, mely alperessel szemben mindennemű felperesi követelésnek elenyésztét vonhatná maga után. A felebbezési bíróságnak meg nem támadott és a S. E. 197. §-a értelmében, a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint alperes felperest 1911. évi deczember hó 24. napján a közös lakásból kizárta és vele a házassági együttélést ettől az időtől kezdve megszakította és nem bizonyított felperessel szemben oly tényeket, melyekből jogilag megállapítható volna, hogy az együttélést jogosan megszakíthatta. Jogszabály szerint a férj vétlen nejét a különélés alatt is eltartani köteles. Minthogy a különélést a fennebbi tényállás szerint alperes a férj idézte elő ; és ha felpsres a házassági bontóperben ennek a pernek végbefejezését megelőző időre tartásdíjat szintén követelt is, akadályul nem szolgálhat arra, hogy ideiglenes nőtartási igényét erre illetékes bírósága előtt érvényesítse, minthogy nincs adat arra, hogy nőtartásdíja abban a perben megítéltetett; mindezek alapján nem sértett jogszabályt a felebbezési biróság azzal, hogy alperesnek ideiglenes nőtartásdíj fizetése iránti kötelezettségét megállapította.
