Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

10 Alperesnek felülvizsgálati kérelme azonban az ideiglenes nőtartási kötelezettség megállapítása tekintetében alaptalan. A per adatai szerint a m. kir. Guria 5204/1911. sz. a. hozott ítéletével alperest a peres felek között fennálló házassági kötelék felbontása iránti keresetével elutasította; ennélfogva jogilag mi sem állhat útjában annak, hogy most már jelen per a perújítás kérdésének kikapcsolásával mint önálló új per biráltassék el; mert a házassági bontópert megelőzőleg folyamatban volt ideiglenes nőtartási perben hozott Ítéletnek a tartási kötelezettségre vonatkozó része, akár adatott hely a bontókeresetnek, akár nem, csak a bontóper jogerős befejezéséig hatályos, és annakutána a bontóperben megállapított jogi helyzet az irányadó ; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a bontóper befejezése után a mennyiben a házasság fel nem bontatott, az ideiglenes nőtartási per a bontóperben elfoglalt jogi álláspont alapján perújítás nélkül is folyamatba tehető. Ezekután a per érdemét tekintve, a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállása szerint felperessel a házassági együttélést alperes szakította meg, és a házassági per bírósága úgy az ideiglenes nőtartási, mint a bontóper adatainak méltatásával felperest a különélésben vétlennek találta, és ennek alapján a házassági bontókeresetet elutasította. E szerint tehát minthogy jogszabály, hogy a férj az ő magatartása folytán különálló vétlen nejét külön is eltartani köteles, nem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy alperesnek ideiglenes nőtartási kötelezettségét megállapította. A nőtartásdíj fizetésének kezdő időpontjául a felebbezési bíróság ítéletének e részbeni megváltoztatása mellett a kereset beadási időpontja volt veendő, mert az előadottak szerint a perújításnak hely nem adatott, és ennélfogva az ideiglenes nőtartási perben hozott elutasító ítéletek a házassági bontóperben hozott ítélet alapján folyamatba tett kereset időpontjáig hatályukban fennállanak. Alaptalan azonban alperesnek a nőtartásdíj összege ellen emelt panasza is, mert a felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint azt a peres felek társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak méltatásával állapította meg, az pedig, hogy a nő eltartására ily körül-