Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

6 bérbeadó és a haszonbérlő közt rendszerint megszűnik, de főleg akkor, ha az ingatlan árverési vevője a haszonbérleti szerződést az abban kikötött haszonbérleti időtartam alatt fenntartja és folytatja, az eredeti haszonbérbeadó nincs elzárva attól, hogy a haszonbérlet kezdetén a haszonbérlőnek tett külön vagyoni szolgáltatás megtérítését az ennek teljesítésére kitűzött határidő lejártakor követelhesse. A fennforgó esetben tényállásként van megállapítva, hogy a felperes és ennek időközben elhalt férje V. Lajos mint haszonbérbeadók a haszonbérleti idő kezdetén, vagyis 1899 november l-én az A) alatt csatolt haszonbérleti szerződés 4. pontjában kölcsönösen megállapított 400 K értékű szántást adtak át, a melynek ezt az értéket a haszonbérlő alperesek a haszonbérleti időtartam lejártakor, vagyis az 1909 október 31-én V. Lajosnak megfizetni kötelezték; az is tényállásként állapíttatott meg, hogy a felperes, és ennek időközben elhalt férje V. Lajos haszonbérbeadók a haszonbérleti idő kezdetén az A) alatti okirat 6. pontjában és a leltárban felsorolt mennyiségű szalmaneműeket adták át az alperes haszonbérlőknek, oly kikötéssel, hogy a haszonbérlők a haszonbérleti idő leteltekor ugyanilyen mennyiségű szalmaneműeket lesznek kötelesek visszahagyni, kivéve azt az esetet, ha az utolsó haszonbérleti évben ilyen mennyiség nem teremne; végül tényállásként van megállapítva, hogy a 310. magyar holdra tett haszonbéres ingatlanoknak csak 109 osztályozott holdat kitevő része lett az 1901 március havában árverésen eladva, mig ellenben annak többi részére nézve az A) alatti haszonbérleti szerződés 18. pontjában kiköttetett, hogy a haszonbérlők az eladás alá nem kerülő rész tekintetében a szerződést betartani lesznek kötelesek, és tényállásként állapíttatott meg az is, hogy az eladott 109 holdnak árverési vevője, a 1—i takarékpénztár erre a 109 holdra nézve is a D) 1. alatt csatolt szerződési okirat szerint az elsőrendű alperessel a haszonbérleti viszonyt az eredetileg kikötött időtartam hátralevő idejére fenntartott és folytatta lényegileg azonos feltételek alatt, sőt oly kedvezménynyel, hogy az elsőrendű alperes az 1902-iki gazdasági évre, a 1 —i takarékpénztárnak járó haszonbért megfizetni nem volt köteles, és ebben a szerződési okiratban, valamint annak záradékában világosabb kifejezést nyert az is, hogy D) 1. alatti szerződés csakis