Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

Í84 nem vitás peres felek között, hogy a házbér 1912. évi február hó 1-ső napjától tulajdonosi jogánál fogva a felperest illeti meg. Felperes a szerződést alperesnek 1912. évi augusztus hó 1-ső napjával felmondotta és alperestől 1912. évi május hó 1-ső napjától 1912. évi augusztus hó 1-ső napjáig V* évre házbér czimén 6000 K-t követel az alapon, hogy az alperes és F. Adolfné a ház volt tulajdonosa között lérejött 2 7. alatti bérszerződés színleges, a jelzálogos hitelezők és a háznak árverési vevője jogainak kijátszására irányult; mert alperes házbérben a volt tulajdonosnak is tényleg évi 24,000 K-t fizetett és felperessel is ily összegű évi bérben állapodott meg; ennélfogva alperest jelzett időre 6000 K Vá-ed évi bérösszeg megfizetésére kérte kötelezni. A felebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint erre nézve tényként azt állapította meg, hogy a 2 •/. alatti szerződés tartalma való és hogy sem a peres felek között, sem alperes és F. Adolfné között 24,000 K évi bérfizetésre vonatkozólag megállapodás nem létesült, és ennek következtében felperest a 6000 K-nak 2500 K-t meghaladó 3500 K iránti követelésével elutasította. Felperes a felebbezési bíróságnak ítéleti tényállását eljárási jogszabálysértés miatt támadja meg, ez a panasza azonban nem bir megállható alappal; mert a felebbezési biróság ítéleti indokolása szerint a per összes adatát méltatta és azt szabadon mérlegelhette is és ez alapon állapíthatta meg meggyőződését és indolási kötelességének eleget tevén, mérlegelésének az az eredménye, hogy azáltal mit talált vagy nem talált bizonyítottnak a S. E. 64. és 197. §-a értelmében sikeres felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Az alsóbiróságoknak a bizonyítékok szabad mérlegelési jogából foly az a joga is, hogy ha meggyőződését már megalkotta, az erre vonatkozóan ajánlott további bizonyításfelvétel, ha azt szükségfelettinek tartotta, jogszabálysértés nélkül mellőzhette; következőleg a felebbezési biróság azzal, hogy a felperes által ajánlott tanubizonyítást arra a ténykörülményre nézve, hogy az említett házért alperesnek bérlő elődei is 24,000 K évi bért fizettek, el nem rendelte, eljárási jogszabályt nem sértett, minthogy a felebbezési biróság vonatkozó eljárását indokolta és felperes felülvizsgálati kérelme rendén valamely lényeges eljárási jogszabálysértést tüzetesen ki sem mutatott.