Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

185 A mi felperesnek az anyagi jogszabálysértésre alapított, panaszát illeti, a m. kir. Guria azt is alaptalannak találta, mert jogszabály szerint a haszonbérelt vagy bérelt ingatlanok volt tulajdonosával kötött haszonbéri vagy bérleti szerződés hatálya ellenkező megállapodás hiányában a bérlőre nézve az ingatlanok eladása esetén fennmarad az új tulajdonossal szemben is mindaddig, mig az új tulajdonos felmondási jogával nem él, és a bérleti viszonyt meg nem szünteti; ebből pedig jogszerűen következik, hogy az ingatlanok új tulajdonosa a haszonbérleti vagy bérleti viszony megszüntetése időpontjáig a haszonbérlőtől vagy bérlőtől csak azoknak a kötelezettségeknek és oly mértékben betöltését követelheti, mint a minő feltételek mellett és mily mérvben a haszonbérlő vagy bérlő az ingatlanok volt tulajdonosával szemben kötve volt ; annálfogva minthogy az Ítéleti tényállás szerint alperes az ingatlan volt tulajdonosának évi 10,000 K bért tartozott fizetni, és felperes nem bizonyította, hogy alperessel az ingatlan megvétele után az évi bér czímén 24,000 K-ban állapodott meg; nem sértett jogszabályt a felebbezési biróság, hogy felperest a 2500 K y*-ed évi bérösszegen felüli 3500 K többlet követelésével elutasította. Ennek a jogi álláspontnak helyességét nem rontja le az a ténykörülmény sem, hogy az illetékes telekkönyvi hatóság a 2 '/• alatti szerződés alapján a bérleti jogot mi alapon nem kebelezte be a bérlet tárgyára, minthogy az a perenkivüli birói intézkedés a szerződésnek a kötelmi jogon alapuló érvényességét nem érinti; következőleg, ha a felebbezési biróság az elsőbiróságnak erre vonatkozó indokbeli kijelentését mint lényegtelent mellőzte, és a vonatkozó telekkönyvi iratokat be nem szerezte, ezzel jogszabályt nem sértett, mert ezt az eljárását is indokolta. A mi alperesnek a perköltségnek megtérítésében elmarasztalása miatt emelt panaszát illeti, ez is alaptalan; mert felperes részben pernyertes és a felebbezési biróság a S. E. 110. és 168. §-a értelmében belátása szerint a perköltséget kölcsönösen megszüntethette, vagy annak egészben vagy részben megtérítésére egyik vagy másik peres felet kötelezhette, és minthogy a felebbezési biróság ezt az Ítéleti rendelkezést i ndokoíta és felperes nem mutatta ki, hogy a biróság ennél vala-