Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

161 bíróság ítéletében hivatkozott szakértői vélemény szerint a felperes által épített fal csak 33 cm vastagságú, mely eltérés a felebbezési bíróság által elfogadott szakértői értékeléssel 88 K 20 f-ben állapíttatott meg. Minthogy pedig a szerződés a feleket kölcsönösen kötelezi és az a fél, a ki a szerződésfői a másik fél beleegyezése nélkül eltér, az ez által okozott kárért felelős; minthogy a felebbezési bíróság Ítéletében nem nyert megállapítást, hogy felperes az alperesek beleegyezésével tért el a tervrajz szerinti építési tervtől, a felebbezési bíróság Ítéletében K. József lanu vallomása alapján megállapított az a körülmény pedig, hogy a főfal a felperes által a tanúnak átadott külön terv alapján építtetett föl csak 33 cm vastagsággal, nem róható az alperesek terhére, ellenben felperes a szerződés- és tervellenesen eszközölt ezért az építkezésért a megállapított hiány erejéig alpereseknek felelősséggel tartozik; minthogy azonban alperesek beszámítás útján érvényesített 231 K ellenkövetelésének a felebbezési bíróság által elfogadott 143 K 70 f levonása után fennmaradó része csak 87 K 30 f-t tesz ki: az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a falvastagságéit érés czímén 88 K 20 f erejéig igazolt követelést csakis 87 K 30 f erejéig lehetett elfogadni és alpereseknek a) pontjára fektetett felülvizsgálati kérelmének ennyiben hely adatott. Egyebekben alperesek felülvizsgálati kérelme nem volt alaposnak felismerhető. A felebbezési bíróság u. i. Ítéletének a S. E. T. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállásában megállapította, hogy alperesek a felperes által lakbér czímén keresetbe vett 90 K ellen nem emeltek kifogást, az a kifogásuk pedig, hogy felperes ingyen tartozott neki lakást adni, nem nyert bebizonyítást. Ezzel szemben az a felülvizsgálati előadás, hogy felperes azért nem követelhet lakbért alperesektől, mivel felperes nem tudta az 1912. évi április havában a megállapodás szerint a házat alpereseknek lakható állapotban átadni és hogy ezért mintegy kártalanítani tartozott alpereseket az ingyen lakással, mint bizonyítatlan kifogás, nem volt figyelembe vehető. Az a felülvizsgálati panasz, hogy felperes a lakbér irántí^TlI Cuiiai határozatok. XIX. köt.