Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

119 A felebbezési bíróság a S. E. 197. §-a szerint e helyüíl irányadó tényállásként azt állapította meg, hogy a 23,333 K 33 f iránti rendes perben alperest előbb dr. H. Zsigmond ügyvéd kép­viselte és felperest az alperes utóbb bizta meg, a ki kilátásba helyezte, hogy a társasági szerződés megtévesztés alapján érvény­teleníthető. Ebben a perben a felperes csak az ellenvégiratot ké­szítette; a 10,666 K 66 f iránti perben az összes alperesi per­iratokat a felperes készítette és a két per egyesítése után még két póttárgyaláson részt vett; a perenkivüli egyezséget pedig az alperes a bizonyításfelvétel elrendelése után kötötte meg perbeli ellenfeleivel úgy, hogy a foganatosításra sor már nem került és ezzel — a felperes hozzájárulása nélkül kötött — egyezséggel a felperessel való megbízási viszonyt alperes megszüntette. A felebbezési bíróságnak a becsatolt periratok nyomán tett azt a további kijelentését, hogy a bíróságon kivül alperes által megkötött egyezség a pernyeréssel azonos hatályúnak nem tekint­hető, a m. kir. Guria, a felebbezési bíróság ítéleti helyes indo­kainak elfogadásával magáévá teszi és ennek megfelelőleg alperes pernyertesnek tekinthető nem lévén, a felperesnek a kikötött 3000 K tiszteletdíj ezen a czímen meg nem ítélhető; a felebbe­zési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt;, midőn a felperest a pernyertesség jogalapjára fektetett kereseti kérelmével elutasította és illetve a per érdemét, a pereknek bíróságon kívüli egyezség útján való befejezése szempontjából vette elbírálás alá. A tiszte­letdíj — helyesen: «jutalomdíj» — a meghatalmazott ügyvéd részére okiratilag külön kikötött az a vagyoni szolgáltatás, a me­lyet a megbízó fél a kérdéses ügyhöz fűződő különös érdekeire tekintettel, a megbízott ügyvéd részéről kifejtendő különös gon­dosság és tevékenység ellenértékeként felajánl; tehát szerződés­szerűig kikötött ellenszolgáltatás, a mely az okiratban meghatá­rozott feltételek szerint teljesítendő és a megbízott ügyvéd részé­ről teljesítendő szolgáltatást feltételez. Ebből a szempontból vizsgálva a B) alatti dijlevél tartalmát és az alperes által abban elvállalt kötelezettség jogi természetét, helyes a felebbezési bíróságnak a B) alatti értelmezésből folyó az a jogi döntése, hogy a bíróságon kivüli egyezség kötése folytán alperest nem marasztalta az egész jutalomdíj megfizetésé­ben, mert az 1874 : XXXIV. t.-cz. 42. §-a értelmében az alperes a felperestől a képviseletet előleges felmondás nélkül bármikor

Next

/
Thumbnails
Contents