Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)
107 megadásáról a felperesi 1912. évi deczember hó közepén azzal a figyelmeztetéssel értesítette, hogy a bérelt helyiség még nedves és hogy ennek ellenére a felperes a helyiségbe ugyanakkor beköltözött. A hatósági lakhatási engedélyre vonatkozóan a birói gyakorlatból kialakult jogszabály az, hogy a lakhatási engedély meg nem szerzése a bérelt lakásnak vagy helyiségnek oly lényeges hiánya, hogy a nélkül a bérlő a bérleményt elfoglalni nem köteles, sőt a szerződés felbontását is jogosított követelni. Minthogy azonban a megállapított tényállás szerint a felperes a bérelt helyiséget elfoglalta, mielőtt arra a lakhatási engedély kiadatott és abban akkor is megmaradt, mikor a lakhatási engedély hiányáról tudomást nyert és nem kérte a tényállás megállapítását arra, hogy őt a hatóság a bérelt helyiség használatában akadályozta volna, ez által pedig az előbb kiemelt ama jogáról, hogy a helyiséget elfoglalni nem tartozott, önként és tettleg lemondott; minthogy továbbá a felperes a bérleti szerződésben már előzetesen lemondott arról a jogról is, hogy a helyiség nedvessége miatt a szerződés felbontását szorgalmazhassa s ekként a helyiség nedvességére alapított keresetének mi alapja sincs; ezeknél fogva a felebbezési bíróság az alperes elmarasztalásával az anyagi jogszabályt tévesen alkalmazván, Ítéletét megváltoztatni, a felperest keresetével elutasítani s ugyanőt a S. E. 109., 168. és 204. §-a értelmében az alperesnek okozott összes költségeknek megfizetésére is kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 205/913. 1914 január 7.) 3406. A S. E. T. 107. §-ában előirt közvetlenség az egész sommás eljárásnak olyan alapvető sarkalatos szabálya, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. A m. kir. Curia F. Márton felperesnek id. K. Antal és társai alperesek ellen 15,000 K és jár. iránti sommás perében a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és a felebbezési bíróságot szabályszerű tárgyalás tartására, a tényállás megállapítására és ezek alapján az összes perköltség viselésének kérdésére is kiterjedő újabb határozat hozatalára utasította a következő indokolással:
