Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

m után a jövedelemnek mily részét tartozzék a férj a nő tartására átengedni, végeredményében a házasfelek vagyoni viszonyainak az ő társadalmi állásukhoz viszonyított mérlegelését képezi, az pedig, hogy ennek eredményeképen a nő eltartására mekkora összeg szükséges, a perbeli tények és bizonyító adatok mérlegelésének körébe eső ténykérdés, a mely csak eljárási szabály megsértése esetében támadható meg, felperes pedig ilyen jogszabálysértést felülvizsgálati kérelme rendén nem mutatott ki. Az előadottaknál fogva felperest mindenekben alaptalannak talált felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt a S. E. T. 204. §-a alapján az alperesnek okozott felülvizsgálati költség megfizetésében elmarasztalni kellett. (Kir. Curia G. 157/913. 1913 deczember 18.) 3400. Az úrbéri kapcsolatból fennmaradt vagy ezekkel rokontermészetű jogviszony rendezésénél a belsőséggel együtt használatul átengedett külsőségek a belsőség jogi természetét követik. A m. kir. Curia B. Márton és társa felpereseknek K. Albertné és társai alperesek ellen zsellérszolgálmány megváltása és jár. iránti perében a felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással : Az 1896: XXV. t.-cz. 16. §• a értelmében a majorsági zsellérbirtokot terhelő szolgálmány megváltása iránt folyamatba tett perben, a mennyiben e törvény máskép nem rendelkezik, a S. E. szabályai lévén alkalmazandók, ehhez képest a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróságnak ítéleti tényállása irányadó. A felebbezési bíróság pedig Ítéleti tényállását a S. E. 64. §-a értelmében kötelező bizonyítási szabály alkalmazásán kivül, a bizonyítékoknak szabad mérlegelése alapján megállapíthatta és indokolási kötelességének is eleget tevén, mérlegelésének eredménye a S. E. 64. és 197. §-ai értelmében sikeres felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy a felperesek jogelődeinek átengedett belsőségen 1848. év előtt fennállott épületet a volt földesúr építette. Guriai határozatok. XIX. köt. 7